A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi XXIII. törvény ("Módosító Törvény") 2016. április 16-án hatályba lépett. Ettől az időponttól kezdődően a jogszabályi rendelkezések ismét lehetőséget adnak arra, hogy az üzletek vasárnap is nyitva tartsanak. A Módosító Törvény hatályon kívül helyezte a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tavaly tavasszal bevezetett korlátozásait. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény ("Kertv.") elvárásai alapján a nyitvatartási idő pontos meghatározása során a kereskedőknek tekintettel kell lenniük a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeire. (Fontos viszont, hogy szemben a kötelező zárva tartással kinyitni nem muszáj!)
A megváltozó nyitvatartási rendet ugyanis a jogszabályok szerint 8 napos határidővel kell bejelenteni az illetékes jegyzőnek. Ennek az előírásnak nem állt módjukban eleget tenni a kereskedőknek, akik már múlt hétvégén nyitva akartak tartani- emeli ki dr. Firniksz Judit, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje.
Az sem jelenthet kiskaput, hogy valaki a korábbi – most visszavont – törvény szerint nyitvatartásra engedélyezett 5 vasárnap egyikeként „könyveli” a múlt hét végét, ezt ugyanis 15 nappal előre be kellett volna jelenteni a jegyzőnél, aki azt nyilvántartásba vette.
Rendkívüli munka?
A Módosító Törvény a Munka Törvénykönyve egyes szabályait úgy módosította, hogy visszaállította a korábbi, azaz a 2015 márciusa előtt hatályos szabályozást. Ennek megfelelően a kiskereskedelmi szektorban üzleteket fenntartó munkáltatóknál vasárnapra rendes munkaidő ismételten elrendelhető.
Ez azonban az első hétvégén még nem volt igaz, a Munka törvénykönyve 140. paragrafusát érintő változások miatt ekkor még csak rendkívüli díjazással lehetett beosztani a munkavállalókat – vagyis 100%-os bérpótlék kifizetésével.
A most következő hétvégétől viszont rendes munkavégzés szabályai szerint is elrendelhető már a munkavégzés. Vasárnap, rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkáltató 50%-os bérpótlékot köteles fizetni a munkavállalóknak(vasárnapi pótlék). Amennyiben a munkavégzés túlórában történik, úgy a pótlék annak alapján lehet 50, vagy 100 százalék, hogy az adott vasárnap a munkavállaló rendes munkanapjának, vagy pihenőnapjának minősül-e. Mivel a túlóra időtartamára a vasárnapi pótlék is fizetendő, ezért túlóra esetén a két pótlékot össze kell adni.
Mikor módosul a beosztás?
A kereskedelmi cégek minél előbb szeretnék bevezetni a vasárnapi rendes munkavégzést, ennek megfelelően több cégnél szükséges lehet az előre meghatározott munkaidő beosztás módosítása. A már kiadott munkaidő beosztás módosítása a munkavállaló hozzájárulásával lehetséges, bár arra is lehetőség van, hogy a vasárnapi munkavégzésre a munkáltató túlórát rendeljen el.
Ha a munkaidő keret letelik, a következő munkaidő keret kihirdetésekor alakíthat másképp a munkáltató, ekkor már nincs szükség a munkavállaló hozzájárulásához. A vasárnap rendszeresen nyitva tartó üzletek esetén a munkáltató továbbra is kötve lesz ahhoz a szabályhoz, hogy a munkavállalók számára hatnaponta legalább egy pihenőnapot, továbbá havonta legalább egy szabad vasárnapot biztosítani kell.
Több munkahelyet teremt a visszaváltozás
A törvényváltozás nem érintette ugyanakkor a hosszabb szombati nyitva tartás lehetőségét, vagyis összességében a kereskedők hosszabb ideig lehetnek nyitva, mint korábban valaha – hangsúlyozza a szakember.
Ez pedig munkaerő gazdálkodás szempontjából a jelenlegi állománnyal nehezen megoldható az üzletek számára, ráadásul szombat és vasárnap a kereskedelemben erős napnak számít. Ezért a szakember szerint hosszabb távon újabb munkaerő bevonására lehet szükség ebben a szektorban – vagyis az oda-vissza alakítás több munkahelyet teremthet. (Más szempontból nézve még égetőbb lehet a kereskedelemben tapasztalható munkaerőhiány - véli Vámos György az OKSZ főtitkára.)
Az 50 több, mint a 100
Ráadásul a rendszeres vasárnapi munkavégzéssel rendszeres az 50%-os bérpótlék is, ami a kiskereskedelemben dolgozók számára valójában a munkabér növekedését eredményezi. Hiába kevesebb ugyanis a pótlék az elmúlt egy évben érvényes 100%-nál, azt évente összesen csak öt hétvégén lehetett megkeresni. (A kereskedelmi alkalmazottak szakszervezete állandó 100%-os pótlékot szeretne.)
Sok egyéb is változik!
A törvény módosítása sok egyéb szerződés módosítását is szükségessé teszi a vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet a jogász.
Tipikus eset például, hogy a plázákban székelő üzletek esetében a bérleti szerződések kötelező nyitvatartási időről rendelkeztek – arról, hogy az üzleteknek kötelező nyitva lenni, amikor a pláza nyitva van. Tavaly ez megváltozott, mivel a nyitvatartási időt jogszabály korlátozta, ennek megfelelően változtatták a bérleti szerződéseket. (Még kártérítési ügyekről is szó volt, mivel az üzletek forgalma csökkent, de a bérleti díj nem.) Most viszont a bérleti jogviszonyok is visszaállnak eredeti tartalommal – ismét kötelező lesz nyitva tartani.
Nagyon fontos a háttérszerződések módosítása is – hívja fel a figyelmet a szakember. A biztonsági szolgálat, a logisztika gyakran olyasmi, amit kiszervezett tevékenységként vesznek igénybe a cégek, ezeket a megállapodásokat most (egy év után ismét) módosítani kell. A logisztikai központi raktárakban például nagy átalakítás kell a beszerzésben, ott nem tartanak többet, mint adott időszakra kell. Sok esetben a kiszállítást sem saját gépjárművel oldják meg a cégek, plusz a vasárnapi beszállításkor a komissiózásra is kell ember. A többletszolgáltatás a szakember szerint feltehetőleg itt is többlet munkaerőt indukálhat.