Még harmincéves sem volt Bonyhádi Gábor, amikor a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) elnökségi tagjává választották. Indított saját ügynökséget, dolgozott szabadúszóként, és volt a Szamos marketingigazgatója is, ma pedig a Codecool programozóiskola marketingigazgatója.
Hogyan kezdted a szakmát?
– A főiskola után először médiaértékesítőként helyezkedtem el, majd két társammal alapítottunk egy reklámügynökséget. Innovatív szemlélettel, új dolgokat hoztunk a magyar piacra: itthon mi csináltunk először gerillamarketinget, vírusvideókat, és mi fejlesztettünk először kereskedelmi célú alkalmazást a hazai közösségi médiában. Ezekkel az újdonságokkal nem volt nehéz bemenni a nagy multicégekhez, és meggyőzni őket, hogy bízzák ránk a kampányukat. Öt év után új kihívásra volt szükségem, ezért kiszálltam az ügynökségből. Hozzáláttam, hogy a saját ötleteimből startupokat hozzak létre.
Milyen eredménnyel?
– Két saját alapítású startup cégből – egy médiaprojektből és egy vendéglátó-ipari fejlesztésből – már kiszálltam, a Markmyprofessor.comot pedig máig megtartottam. Ez a felület a felsőoktatásban dolgozó tanárok értékelésére szolgál, és a tanulók nyolcvan százaléka használja.
– A legnagyobb büszkeségem a Codecool. Bár ebben a cégben nincs tulajdonrészem, de első alkalmazottként kezdtem el építeni. Már két ország négy városában vagyunk jelen, és dolgozunk a további terjeszkedésen. Jóleső érzés, hogy milyen sok ember életét mozdítjuk el pozitív irányba azzal, hogy jövőbiztos szakmát adunk a kezükbe, mégis üzleti alapon működünk.
Ehhez innovatív marketingeszközöket alkalmazol?
– Részben. Az innováció mindig is érdekelt, a szabadidőmben sokat olvasok, és próbálgatom az új technológiákat. Két évvel ezelőtt pusztán kíváncsiságból építettem egy saját chatbotot, és az elsők között voltam, akik beszéltek róla, mert érdekelt, hogyan és mire lehet használni. Az innováció iránti fogékonyság erős bennem a mai napig, és a Codecoolnál ehhez remek társaim vannak. A vezetőség szorgalmazza a folyamatos újítást, és a marketinges kollégák is partnerek ebben. Mégis sokat változott ebben a kérdésben a véleményem az évek alatt. Az ügynökségi időkben az volt a fontos, hogy egy-egy kampány nagyot szóljon. Aztán a startupok menedzselése közben rájöttem, hogy nem mindig ez hoz áttörést, és az induló vállalkozásnak nincs is minden esetben forrása arra, hogy nagy kampányt futtasson. Inkább apró lépésekkel kell haladni a jól meghatározott irányba. A hangsúly a jól meghatározotton van: jól kell kiválasztani azt az üzenetet, amit a cégedről közvetíteni akarsz. Ha ez megvan, és tisztában vagy a célcsoportoddal is, több különböző csatornán érdemes elindulni kisebb befektetésekkel. Végül azokat a csatornákat és üzeneteket kell megtartani, amelyek a célcsoport adott fogyasztási szakaszában sikeresebben működnek. Szerintem ez minden cégnél életképes stratégia, ha alaposan mérjük az egyes csatornák eredményeit. Hosszú távú szemlélet és adatalapú megközelítés, ez a jövő.
– Mindig vannak népszerű hívószavak. Régóta mondják, hogy az adat az új olaj, de még mindig kevesen vannak, akik érdemben használják a big datában rejlő lehetőségeket. Az adatok hiába gyűlnek folyamatosan egy cégnél, vizualizációs eszközök hiányában nehéz értelmezni ezeket. Szerintem az elkövetkező évek egyik fő trendje a beérkező adattömeg vizualizációja lesz. A döntéshozók csak az emészthető, feldolgozható formába öntött adatokkal tudnak kezdeni valamit. Már most elérhetőek olyan szolgáltatások, amelyek megkönnyítik az adatalapú döntéshozatalt, és vannak, amelyek Mesterséges Intelligencia – AI – segítségével működnek akár a felhőben. Az adatvizualizáció és az AI-alapú prediktív analitika szerintem a későbbiekben még a mainál is sokkal nagyobb szerephez jut majd.
Hogyan fest ez a gyakorlatban?
– Például, ha egy performance, azaz teljesítményalapú kampány adatait összekötöm Mesterséges Intelligenciával, akkor a program azonnal érzékeli a változásokat, és a pillanatnyi helyzethez igazítja a kampány megjelenéseit. Ez jelenleg is így van, ha az ügynökség végzi a kiértékelést. Egy ilyen program azonban nem naponta vagy hetente képes reagálni, hanem azonnal. Ennek óriási szerepe lesz: nagyon erősen el fogunk mozdulni a mérhető kampányok irányába, és a kapott adatokat fel is fogjuk használni, nem úgy, mint ma. A másik fontos irány az ügyfélélmény megerősödése lesz. Ma is népszerű kifejezés az ügyfél- vagy az online térben a felhasználói élmény, a UX. A jövőben azonban tényleg az fogja meghatározni a weboldalak dizájnját vagy akár az offline boltok kialakítását, hogy azok a legjobb élményt nyújtsák a vásárlónak. Ha a webshop csilivili, de a fizikai bolt nem, vagy fordítva, sérül a vásárlói bizalom. Erre is és arra is kell költeni, de a pénzforgalom is változik: nagyobb szerepet kap a blockchain alapú értékmozgás.
– Fiatalon szembesültem azzal, hogy milyen a profin felépített, jól kitalált rendszer, hogyan lehet szervezett a szervezet. Az itthoni felsőoktatási tanulmányaim megkezdése előtt egy évet egy kanadai főiskolán töltöttem. Ez meghatározó élmény volt, mintahogyan az is, hogy a főiskola mellett bártenderként dolgoztam. A tanulmányaim alatt végig vendéglátóztam, a szakmai gyakorlat idején is ebből tartottam fent magam. A dupla műszak nagyban hozzájárult a munkamorálomhoz: ha határidő van, soha nem hagyom abba a munkát addig, amíg nincs kész. Például nem fekszem le addig, amíg meg nem válaszoltam minden fontos levelemet.
Nem megy ez a családi élet rovására?
– A feleségem így ismert meg, elfogadta, hogy ilyen vagyok. A nászutunk alatt is mindennap volt egy óra, amikor elővettem a laptopot, és dolgoztam. Amióta apa lettem, nem dolgozom napi tizenkét-tizennégy órát, igyekszem tartani magam ahhoz, hogy a normál munkanap nyolc, kilenc órát jelent. Ha olyan projektekben veszek részt, mint a marketinggyémánt díj vagy az év városmarketing-díjának zsűrizése, akkor este, miután a családom elalszik, dolgozok még.