Óriási összeg ragadhat bent a Jeremie és a Magvető Alapokban, „mivel az itt kihelyezhető 131 milliárd forint jelentős részét vidéken kell(ene) kihelyezni méghozzá ez év végéig, ráadásul 28 alapkezelő között van elosztva ezért kétséges, hogy ezek a programok is olyan hatékonyak lesznek, mint a Jeremie 1. volt” – vélekedett Bruckner Zoltán a Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. ügyvezető partnere az M27 Absolvo által rendezett konferencián. Hasonló a gond a 2013-ban indult Magvető alapokkal: 2015 végéig ki kell helyezni a pénzeket, de a szó szoros értelmében túl kevés a célpont a befektetők számára.
(A mostani forrásbőség után akár tőkehiány is felléphet!)
„Kihelyezési nyomás alatt vannak a befektetők, most kell rohamozni az alapkezelőt. Ahhoz, hogy év végéig kihelyezhető legyen a pénz, már most el kell kezdeni bombázni a befektetőket, mivel egy ügylet aláírását több hónapos procedúra előzi meg” – hangsúlyozta a szakember.
Mivel a cégek többségét szorítja az idő, ilyenkor hajlamosak nem ügyelni azokra a részletekre, amelyek miatt az egész befektetés dugába dőlhet. „A kockázati tőkebefektetések mértéke néhány 10 milliótól a milliárdos nagyságrendig terjedhet, a befektetők egyébként hagyományosan bizonyos ágazatokat fednek le, van, aki a fiatal egyetemista tehetségeket keresi, van aki pedig az érettebb cégeket, így sok időt elpazarolhatunk ha a nem megfelelő befektetőt keressük” – figyelmeztetett Bruckner Zoltán.
Mivel kell tisztában lennünk?
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kockázati tőke nem ingyen pénz: komoly jogi és etikai normáknak kell megfelelni, a működésben a megfelelő átláthatóságot megteremteni. Viszont óriási lehetőség egy-egy cég számára – amiben benne van a hiba lehetősége is, tehát nem jelent száz százalékos garanciát. „Mindenképpen érdemes külpiacok felé kacsingatni, hiszen csak a hazai piacon nem érvényesülhet a növekedési terv, egy tízmilliós piacon nem lehet olyan eredményt elérni, mint például a 3000 milliós uniós piacon” – hangsúlyozta. Aktív, jó képességű csapat legyen a cégben, egy éven belül bevezethető termékkel, vagy piacra már bevezetett termékkel. „Nem géniuszokat keresünk, hanem megvalósítókat, fontos, hogy egyensúlyban legyen a szenvedély, az elkötelezettség és a racionalitás” – emelte ki.
Hogyan készüljünk fel?
„A befektetők szerint a legnagyobb gond a hazai cégekkel a csapat területe. Nem elég, hogy egy vállalkozó valamit kitalál és létrehoz, hanem a stratégiához a csapatnak rendelkeznie kell a megfelelő kompetenciáival. Ne az legyen a külpiaci vezető, aki beszél angolul, hanem rendelkezzen sales-es és előadói képességekkel-tapasztalattal is. Ez nem egy Rambo-harc, legyen stratégiánk arra is, hogy ha nincs meg egy készségünk, akkor hogyan tudjuk minél hamarabb pótolni. Nem elegendő azt mondani, hogy majd felveszünk ilyen embert, hiszen ez akár a befektetés feltétele is lehet” – hangsúlyozta Horgos Lénárd az M27 Absolvo partnere.
Komoly gond még a részletes és átgondolt üzleti terv hiánya. „Ez nem egy excel tábla, nem csak arról szól, hogy hány százalékát szeretnénk megszerezni a piacnak, hanem a hogyanra is választ kell adnunk. „Mi kell a piacnak, milyen ajánlatunk van, mik a versenytársaink ajánlatai, milyen lesz az árazási stratégia, ezt acélt mennyi idő alatt érjük el, hány ügyféllel kell találkoznunk” - emelte ki a befektetők által feltett legfontosabb kérdéseket Horgos, aki szerint ha a befektető nem látja ezt a tervezési folyamatot az üzleti terv mögött, nem fog pénzt adni nekünk.
Ne csak a magyar piacra tervezzünk: mivel itt nincs meg a kellő növekedési lehetőség, mindenképpen külpiacra kell terveznünk. Viszont a magyar cégekre jellemző, hogy kevés a tapasztalatuk a külföldi terjeszkedésben. Ezért a magyar cégeknek még a befektető bevonása előtt érdemes tájékozódniuk a megcélozni kívánt piacokról. „Előfordulhat, hogy van egy jó, versenyképes termékünk, de a külföldi disztribútorok érdeklődését mégsem sikerül felkelteni” – mondta Horgos Lénárd, aki szerint ezért érdemes már a befektetés előtt felvenni a kapcsolatot néhány külföldi terjesztővel és kikérni a véleményüket a termékről.
Mindenképpen egyeztetni fogunk a tulajdoni arányokról, az irányítási jogokról, a hozam-osztalék elosztásáról, az exit kérdéséről (mikor akarnak exitet, határozott időpontban, illetve élnek-e a drag along joggal).
A vállalkozások túlságosan fontosnak tartják a tulajdoni jogokat illetve a vállalat értékét. Ezért egy tárgyalás során a magyar vállalkozások inkább nagyobb tulajdonrészt szeretnének, miközben a befektető a tárgyalásokon jobb pozíciókat ér el az irányítási jogok, vagy akár az exit kérdésében. „Boldogan megy haza a vállalkozó, hogy kialkudtam még tíz százalék tulajdonrészt, miközben az exit esetén 60-70 százalékot visz a harminc százalékos tulajdonú befektető. Vannak rémtörténetek, ezért fontos megismerni a befektetési feltételeket, hogy senkivel se eshessen meg ilyen kellemetlenség. ha jól felkészülnek a vállalkozók, és egy jó ötlettel keresik meg a befektetőket, akkor a most a piacon lévő nyomás miatt jobb feltételeket harcolhatnak ki maguknak a cégek, ésszerű alkukat meg lehet tenni” – emelte ki az M27 Absolvo partnere. (Továbbra is a stratégiai befektetők irányába történő cégeladás a leggyakoribb exitút a közép-kelet-európai régióban. Ezért fontos egy potenciális stratégiai partner megtalálása, ám ennek előkészítését időben meg kell kezdeni.)
