Jogszerűen hívhat vissza a főnök a szabadságról?

A nyár a hosszabb szabadságok ideje, ilyenkor nem ritka, hogy valaki akár több hét szabadságot is kivesz. De mi történik, ha időközben mégis nélkülözhetetlen a szabadságon lévő munkavállaló? Ha senki más nem tud egy adott feladatot megoldani helyette? Jogszerűen berendelhető-e a munkavállaló a szabadságáról?

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Vannak esetek, amikor megszakítható a szabadság – Kép: Pixabay

A szabadság nagy része tekintetében a munkáltató jogosult dönteni arról, hogy mikor és milyen hosszú időn keresztül lehet a munkahelyétől távol a munkavállaló. Erre is van azonban törvényi előírás. Évente 7 munkanap szabadságként történő kiadása esetén mindenképpen figyelembe kell venni a munkavállaló arra vonatkozó kérését, hogy azt mikor szeretné igénybe venni. A munkaviszony első három hónapjára azonban ez a szabály nem vonatkozik. A munkavállalónak is időben kell jeleznie, hogy mikor szeretné kivenni a szabadságát, ezt a szabadság első napja előtt 15 nappal kell megtennie. (El is tolható néhány nap, a jövő évre!)

A Munka Törvénykönyve szerint a szabadság kiadásakor figyelni kell arra, hogy minden évben legalább 1 alkalommal 14 egybefüggő napig ne kelljen a munkavállalónak dolgoznia. Ettől a felek megállapodással eltérhetnek. A törvény szerinti 14 nap azonban nem azt jelenti, hogy 14 nap szabadságot kell egyben megkapnia, hiszen a 14 egybefüggő napba bele kell számítani a hétvégéket, esetleges ünnepnapokat vagy azt a napot is, amikor a munkavállalónak szabadnapja van. Ha tehát a munkavállaló munkavégzése igazodik a szokásoshoz, vagyis hétfőtől péntekig dolgozik, és a szombat, vasárnapja szabad, akkor a 14 egybefüggő nap a következőképpen jöhet ki. A munkavállaló szabadságra megy július 7-től 20-ig. Ekkor 14 nap egybefüggően a rendelkezésére áll, de csupán 10 nap szabadságot fog felhasználni, mert a többi 4 nap szombat és vasárnap lesz, amikor egyébként sem kellene munkát végeznie. (Bizonyos országokban nemcsak a szabadságon, de a munkaidő után sem hívhatja fel a főnök a munkavállalót.)

Visszahívható-e a munkavállaló a szabadságról?

A munka világában is előfordulhatnak váratlan események, amelyek azonnali intézkedést igényelnek. Abban az esetben, ha a munkavállaló éppen szabadságát tölti, a munkáltató csak törvényben meghatározott esetben szakíthatja meg a szabadságát.

A Munka Törvénykönyve a következőképpen határozza meg, hogy mely esetekben hívható vissza szabadságról a munkavállaló:

– kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy

–  a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén.

Azt, hogy milyen események felelhetnek meg a fenti két kategóriának, igen nehéz előre megmondani. Mindig az adott körülményektől függ, hogy egy-egy helyzet valóban kivételesen fontos-e, és így a munkáltató jogszerűen élhet-e a szabadság megszakításának jogával. A váratlan

Szabadság? Csak papíron!
Bár a hazai munkavállalók negyven százaléka kevésnek találja az adott évben kivehető szabadnapok számát, így is minden második dolgozóval előfordult már, hogy csak papíron ment szabadságra, 2 százalék pedig egyáltalán nem vett ki szabadságot.
természeti vagy súlyos munkahelyi katasztrófák azonban ebbe a kategóriába eshetnek. Gondoljunk csak a vörösiszap-katasztrófára vagy akár egy árvíz-fenyegetettségre.

Szabadságmegszakítás: kinek a költsége?

Túl azon, hogy az ember nem boldog, ha a nyaralásból hirtelen ismét a munkahelyén találja magát, a szabadság megszakításának nem csak érzelmi, de pénzbeli, anyagi vonzata is van. A Munka Törvénykönyve azonban ezt is rendezi a következő módon.

A munkavállalónak a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Ha visszahíváskor a munkavállaló éppen nyaralását tölti – akár belföldön, akár külföldön – a munkahelyére történő utazás és a munka végeztével a nyaralás helyszínére történő visszautazás ideje a szabadságába nem számít bele.

Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd www.megbizhatougyvediiroda.hu

Munkaköri leírás: ezt a 7 dolgot írja bele
A munkaköri leírás nem része a munkaszerződésnek, de vitás kérdések eldöntésében a munkaügyi bíróságok minden esetben kérik a feleket a munkaköri leírások becsatolására is. A munkaköri leírás a munkavállaló részére nyújt tájékoztatást, és ezt a munkáltató egyoldalúan bármikor módosíthatja, de nem határozhat meg olyan feladatokat, amelyeket a munkavállaló nem képes rendes munkaidejében ellátni. Miket célszerű mindenképp beleírni a munkaköri leírásba?
 

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo