A számviteli törvény alapján a vállalkozásoknak lehetőségük van euróban vagy USA dollárban vezetni a könyveiket, emellett bizonyos esetekben más devizát is választhatnak (ha a vállalkozás gazdasági környezetében a funkcionális pénznem az adott deviza). A devizaátállás kapcsán azt érdemes mérlegelnie a vállalkozásnak, hogy eszköz-, illetve forrásoldalon milyen devizakitettséggel rendelkezik. Az export-import cégeknek, és a leányvállalatoknak jellemzően érdemes élnie a devizában történő könyvvezetés lehetőségével.
Utóbbiak esetében a külföldi anyavállalat sokszor elő is írja a leánycégnek, hogy a megfelelő devizában vezessék a könyvelést, ugyanis ez nagyon meggyorsítja, megkönnyíti a számviteli munkát. Mindenesetre érdemes alaposan megfontolni a kérdést, mivel a választott devizanem legalább öt évre szól, ezen legkorábban ennek a periódusnak a leteltével lehet változtatni. Azok a vállalkozások, amelyek a funkcionális pénznemre tekintettel választják az áttérést, annak megvalósítására csak az üzleti év végén az üzleti év mérlegfordulónapjával tehetik ezt meg – figyelmeztet legfrissebb blogbejegyzésében Héhn Miklós az RSM-DTM számviteli üzletág vezetője.
Az árfolyamváltozások így is sújtanak minket
Azonban a devizában vezetett könyveléssel sem tudjuk kiküszöbölni az árfolyamváltozások hatását. Ugyanis a szállítói számlák többsége forintban érkezik, ha más nem is, a közműszámlák bizonyosan. Ebből kifolyólag a forintban kiállított számlák értékét át kell váltanunk a választott devizára. Ezen kívül lehetnek a vállalatnak még a devizaváltás előtti időszakról hosszú lejáratú kötelezettségei vagy követelései, amelyek még forintban vannak nyilvántartva. Végül, nem szabad elfelejteni, hogy az adót is forintban kell fizetniük a cégeknek.
Ha egy vállalat már döntött a devizaátállás mellett, utána a következő megválaszolandó kérdés, hogy milyen árfolyamon számolja el a gazdasági eseményeket. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy maga az átállás mindig az áttérés napján érvényes MNB árfolyamon kell, hogy történjen, csak az átállás utáni gazdasági események elszámolásának tekintetében van választási lehetőségük a vállalkozásoknak. Ugyanez vonatkozik azon vállalatokra is, amelyek forintban vezetik a könyveiket, hiszen esetükben minden egyes devizás tételt értékelniük kell a bekerülésnél. Minden kötelezettség, követelés, eszköz vagy szállítói számla létrejöttekor meg kell határozni azt az árfolyamot, amin az adott tétel a mérlegben szerepelni fog. Ebben a vonatkozásban a számviteli törvény viszonylag széleskörű választási lehetőséget biztosít. A hazai vállalkozások 90 százaléka az MNB hivatalos árfolyamát választja, mivel ez a legkönnyebb és legegyszerűbb megoldás.
Azonban vannak emellett más opciók is. Alkalmazni lehet például egy választott pénzintézet átlagárfolyamát (eladási és vételi árfolyamának átlaga), de már két éve választható az Európai Központi Bank árfolyama is. Ezeken felül létezik még egy olyan lehetőség is, hogy ha például egy importőr vagy exportőr cég esetében a valós és megbízható képet az támasztja alá, akkor dönthet úgy, hogy csak devizaeladási vagy devizavételi árfolyamot alkalmaz. Ehhez azonban feltétel, hogy az eltérés jelentős hatással legyen a könyvekre.
A vállalkozások tehát az alapján dönthetnek, hogy számukra melyik a legrelevánsabb, leghasznosabb árfolyam. Lényeges azonban, hogy bármilyen árfolyamot válasszon is a vállalat, azt a számviteli politikájában előre az áttérést megelőzően le kell fektetnie, illetve az alapító okiratban is rögzíteni szükséges. Ez a döntés pedig több éven keresztül hatással lesz a vállalkozás életére. Amennyiben később másik árfolyamot választunk, akkor a kiegészítő mellékletben be kell mutatni ennek a hatásait, az érzékenységét, éppen azért, mert alapesetben a vállalkozás hosszú távra kötelezi el magát a választott árfolyam mellett.
Adózási vonatkozásban fontos kiemelni, hogy ha egy vállalkozás devizában vezeti a könyvelését, az adókötelezettségét ebben az esetben is forintban kell bevallania, társasági adó esetében forintalapú mérleg és eredménykimutatás alapján kell meghatároznia, amelynek számolása során az adóév végén érvényes MNB árfolyamot kell használnia.
A devizaáttéréssel kapcsolatban van még egy érdekes korrekciós tétel is. Abban az évben, amikor a vállalkozás áttér egyik devizáról a másikra, akkor az áttérés évének utolsó napján a vállalkozás átváltja a mérlegében az összes eszközt és forrást (kötelezettséget), aminek következtében adódhat egy pozitív vagy negatív összevont különbözet (eredmény). Amennyiben ez pozitív, akkor a tőketartalékban kerül elszámolásra, míg ha negatív, akkor az eredménytartalékban. Erre vonatkozóan a tao törvény tartalmaz egy rendelkezést, ami alapján ez egy adóalap-korrekciós tétel. Ha nyereség keletkezik, akkor azt az áttérést követő adóévben megadóztatja, viszont ha veszteség származik az átváltásból, akkor azt a következő év nyereségével szemben leírásra engedi. Ettől eltérően, ha a jegyzett tőke összege tér el az átszámítás után a cégbíróságon bejegyzettől, akkor első körben mindenképp a tőketartalékot kell módosítani, mind a nyereség és veszteség esetén is és csak ha annak az összege nem teszi lehetővé, akkor kell az eredménytartalékot csökkenteni.
Három éve él egy áfa-elszámolásra vonatkozó rendelkezés a számviteli törvényben, ami megengedi a vállalkozásoknak, hogy a kötelezettségek, követelések esetében az Áfa törvény árfolyamát alkalmazzák. Ez egy rendkívül fontos kiegészítő rész, mivel manapság jellemző, hogy belföldi cégek is devizában számolnak el egymás között, az Áfa törvény pedig kifejezetten rendelkezik arról, hogy ilyen esetekben az áfát hogyan kell forintra átszámolni.
Alapesetben az áfát egy választott pénzintézet eladási árfolyamán kell átszámolni, azonban ha ezt a vállalkozás előre bejelenti az adóhatóság felé, akkor MNB-árfolyammal is átszámolhatja az áfa-tartalmat a számlában. A korábbi években (2012 előtt) sokszor problémát okozott, hogy az áfa-rendelkezés árfolyamválasztása és a számviteli törvény árfolyamválasztásai nem egyeztek meg, nem lehetett ugyanazt alkalmazni. Ebből nagyon sok plusz árfolyam-korrekció, árfolyam-különbözet született. Jelenleg, ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy a devizás számlák, követelések, kötelezettségek lekönyvelésére az Áfa törvény által megengedett árfolyamot használja, akkor nem keletkezik plusz árfolyam-különbözete.
