Új frontok nyílnak a környezetvédelemben

2019. március 10. vasárnap - 07:30 / Zubor Zalán
  •    

A közelmúltban a környezetvédelem új frontot nyitott: bíróságon próbálják felelősségre vonni a nagy olaj- és vegyipari vállalatok döntéshozóit, hiszen az ő döntéseik sokszor mérhetően és bizonyíthatóan károsítják az emberek életminőségét.

A környezetvédő-csoportok régi dilemmája, hogy hogyan lehetne rábírni a politikai döntéshozókat és a környezetszennyezésért felelős cégeket, hogy aktívan lépjenek fel az üvegházgázok csökkentéséért. A különböző fogyasztói bojkottok, a nagy ökológiai lábnyomot hagyó termékekről való önkéntes lemondás akár működőképesek is lehetnének, a gyakorlatban azonban ezek rendre kudarcba fulladnak. Vannak, akik az állami vezetőknél lobbiznak a kibocsátást korlátozó törvények – szénadó, kibocsátási kvóták vagy a megújuló energiák használatát segítő adókedvezmények – bevezetése érdekében. Ezek eredménye azonban eddig a legnagyobb jóindulattal is csak felemásnak nevezhető. Az ózonréteg megóvására irányuló montreali egyezmény például viszonylag sikeres volt, az aláíró államok valóban visszaszorították a káros aeroszolok használatát, aminek következtében részben „begyógyult” az ózonlyuk. Kevésbé voltak sikeresek a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére irányuló törekvések, mint a kiotói vagy a 2016-os párizsi egyezmény. A probléma, hogy ezek betartása, betartatása lényegében a politikai vezetők jó belátására van bízva. A párizsi egyezmény pontjait például egyelőre egy aláíró ország sem tartotta be.

Kép: Depositphotos

Kép: Depositphotos

21 fiatal Washington ellen

A közelmúltban többen úgy döntöttek, lobbizás vagy önkénteskedés helyett bírósági úton próbálják kikényszeríteni a környezetbarát politikát. Egyesek a szennyezésért felelős vállalatokat, mások a környezetvédelmet elhanyagoló államok – köztük az Egyesült Államok – kormányát perelnék. Utóbbiak közül a legnagyobb visszhangot a Juliana kontra USA néven ismert per váltotta ki. A keresetet 2015-ben, vagyis még az Obama-adminisztráció alatt adta be 21, jó részük 18 év alatti fiatal, az Our Children’s Trust civil szervezet és James Hansen klímakutató támogatásával.

Kitalálnád, melyek a karbonsemleges világcégek?
Van köztük bank, szoftvermárka, internetóriás, csomagküldő. Európában több a zöld előírás, ami a vállalatokat környezettudatos működésre kötelezi, Amerikában kevesebb. De az üzleti szféra élvonalában a zöldülés szinte magától értetődően fontos.

A keresetet egy a Fülöp-szigeteken történt eset inspirálta: a csendes-óceáni országban a ’90-es években állampolgárok sikerrel perelték az államot, rákényszerítve a kormányt, hogy lépjenek fel az őserdők pusztítása ellen. Érvelésük alapja az volt, hogy az őserdők úgynevezett közös javakat jelentenek, hasonlóan például a partvidékekhez vagy a természetes folyókhoz. Ezért az erdők felhasználásába a lakosságnak is beleszólása kell, hogy legyen, és ha a közjavak károsítása érdeksérelmet okoz számukra, akkor a sérelmet joguk van perre vinni. Az amerikai csoport ugyanezzel az érveléssel perelte be az amerikai szövetségi államot, kihasználva, hogy a közös javak doktrínája, korábbi precedensek alapján az amerikai jogrendbe is bekerült. A fiatalok érvelése szerint az Egyesült Államok kormányai olyan intézkedéseket hoztak, amelyek hozzájárultak a globális felmelegedéshez, ezzel bizonyíthatóan károkat okozva a fiatalabb generációnak.

A felperesek mind olyan területekről érkeztek, ahol a felmelegedés hatásait személyesen is érezhették. Közöttük van, akinek louisianai otthonát az egyre gyakoribbá váló viharok okozta áradások pusztították el, míg a navajo indiánok rezervátumában élő felperesnek az egyre nagyobb szárazság miatt vált lakhatatlanná az otthona. A fiatalok arra köteleznék a bíróságon az amerikai kormányt, hogy készítsen országos akciótervet a fosszilis tüzelőanyagok lecserélésére, és ténylegesen csökkentse az éves szén-dioxid-kibocsátást.

Tíz naív hiba a fenntarthatósági kezdeményezésekben
Két amerikai szakember, egyikük a World Wildlife Fund alelnöke, sorra vette, hogyan tudják a cégek elrontani a fenntartható megoldásaikat és programjaikat. Mikre kell ügyelni, hogy egy zöld céges újítás, az üzletvitel és gyártás átszervezése ne ártson a természeti környezetnek?

Mindent megtesznek, hogy ne legyen tárgyalás

Az amerikai kormány ellen indult perbe hamarosan három nagy olajipari lobbicsoport és az amerikai gyáriparosok szövetsége is beavatkozott, akik a kormánnyal együtt próbálják megakadályozni az eljárás elindulását. Álláspontjuk szerint az ügyet nem lehet perre vinni, mivel a klímaváltozás „nem jogi, hanem politikai kérdés”. Szerintük a kereset azért is szabálytalan, mert a klímaváltozás miatt lehetetlen bárki felelősségét megállapítani. A kibocsátók persze mind-mind felelősek, de ki mondhatja meg azt, hogy azért a bizonyos áradásért vagy a terület elsivatagosodásáért konkrétan ki vagy melyik szervezet-e a felelős?

2016-os beiktatásával az ügy alperese Donald Trump és kormánya lett. Az új elnök többször is nyilvánvalóvá tette, hogy nem tartja valós problémának a globális felmelegedést. Szerinte kitaláció, hogy a környezetszennyezés klímaváltozást okoz, de akkor sem kell aggódni, ha mégis van klímaváltozás, idővel majd magától visszahűl az éghajlat. Az tehát garantálható, hogy az amerikai vezetés továbbra is mindent megtesz majd a kereset elkaszálásáért, ugyanakkor a klímaváltozás-tagadás bíróság előtt egészen biztosan nem állna meg. Az amerikai vezetés számára a legjobb tehát az lenne, ha a tárgyalás el sem indulna.

Több mint három évvel a benyújtása után továbbra is folyik a vita, hogy milyen bíróság tárgyalhatja vagy egyáltalán bíróság elé kerülhet-e a Juliana kontra USAkereset. 2016-ban az ügy eljutott a legfelsőbb bíróságig, miközben az amerikai kormány újabb és újabb kérelmekkel próbálja megakadályozni az eljárás elindulását. Idén az elnök kikerült az alperesek közül, de a tárgyalás dátuma továbbra sem látszik. Kérdés az is, hogy ha lesz tárgyalás, a további fellebbezések miatt mikorra tolódik az ítélet. Könnyen lehet, hogy még a következő négyéves elnöki ciklus végéig, 2024-ig sem születik döntés. Kérdéses az is, hogy a bíróság – amennyiben a felperes javára dönt – mire kötelezheti az államot. Biztosan nem kényszeríthetik Washingtont, hogy lépjen vissza a párizsi egyezménybe, ha csak nem lesz úja alperes az elnök. A nemzetközi egyezmények aláírása vagy felbontása az elnök alkotmányban garantált jogköre.

Google vagy Facebook: melyik a zöldebb?
Hét éve példamutató módon elsőként jelentette be a Facebook, hogy energiafaló szerverközpontjait zöld energiával fogja működtetni. Ezt az átállást két éven belül be is fejezi. A Facebook példája nyomán indult el a RE100 kezdeményezés, melyhez világcégek sora csatlakozott hasonló célkitűzéssel. A Google csak 2017-ben szánta el magát hasonló átszervezésre.

A vállalatok felelőssége

Mások nem kormányokat, hanem iparvállalatokat vonnának felelősségre a klímaváltozásban játszott szerepük miatt. Egy amerikai ügyvédekből álló csoport például az ExxonMobil ellen indított pert, amiért az olajvállalat évtizedeken keresztül eltitkolta, milyen környezeti hatásokkal jár valójában a tevékenysége. Az egyik legsúlyosabb vádpont szerint a társaság konkrét jogszabályokat is megsértett, nem tartotta be egyes államok kibocsátási kvótáit.

Az eljárást elindító jogász, Eric Schneiderman elmondása szerint az után döntött úgy, hogy pert indít az Exxon ellen, hogy kiderült: a cég már 1977-ben tisztában volt vele – ahogy azt az általuk rendelt titkos tanulmányok bebizonyították –, hogy van összefüggés a klímaváltozás és a fosszilis tüzelőanyagok használata között. A kutatások eredményét azonban a cég eltitkolta, sőt, kampányt indítottak az ember okozta klímaváltozás elbagatellizálására. Az idén már tárgyalási szakaszig jutott kereset szerint ezzel veszélybe sodortak számos amerikai állampolgárt.

Schneiderman nem titkolt célja, hogy megakadályozza, hogy az Exxon megépítse a massachusettsi Everett mellett tervezett hatalmas olajtárolót. Az olajtároló miatt helyi környezetvédő csoportok is pert indítottak, szerintük az tároló megépítése veszélyt jelentene a helyi lakosságra. A közelmúltban tapasztalható szélsőséges időjárás ugyanis a jövőben várhatóan csak súlyosabb lesz, ami a tervezett tárolót is károsíthatja. Egy komolyabb szivárgás pedig a 2010-es mexikói-öbölbeli olajfolyáshoz mérhető katasztrófát jelentene.

A halászok is perelnek

A klímaváltozás egyik, már érezhető következménye az óceánok felmelegedése és elsavasodása. Ez a folyamat számos vízi élőhelyet tönkretesz, a tengeri állatok pusztulását vagy elvándorlását okozza. Mindez szembeállítja a halászatból élőket a kibocsátásért felelős iparágakkal: ennek egy példája az a kártérítési per, amit a csendes-óceáni amerikai halászati cégek szövetsége indított az Encana olajipari vállalat ellen.

A blockchain kizöldíti a cégeket
A decentralizált, többszörös verifikálásra, visszaigazolásra alapozó technológia kitárja a vállalatok kapuját: ez történik az ellátási láncunkban, ennyi az üvegházgázemissziónk, ennyi vizet használunk. Transzparencia és hatékonyság jár itt kéz a kézben. A melléktermék pedig a fogyasztói bizalom.

A halászoknak ez már a negyedik próbálkozása, hogy felelősségre vonják az olajcéget a rákok pusztulásáért és a bevételek visszaeséséért. Az Encana azért került a célkeresztbe, mert sokáig ők működtették a legnagyobb üzemanyag-tárolót Kaliforniában. Ezt a létesítményt ugyan 2006-ban eladták, a vita azonban nem zárult le, és az Encana mellett idővel más cégek is bekerültek az alperesek közé. A szövetség szeretné elérni a szennyező tevékenységek visszafogását, és azt, hogy kártalanítsák a rákászatból élő cégeket, családokat.

Globális probléma, egyéni felelősség

Peruban egyetlen ember, egy Saúl Lliuya nevű gazdálkodó vitte bíróság elé a szénerőműveket működtető német RWE energiacéggel szembeni sérelmeit. Az Andokban található Huaraz város környékén a közelmúltban katasztrofális áradásokat okozott a hegyi gleccserek olvadása. Az árvíz Lliuya birtokát is megrongálta, ezért döntött úgy, hogy pert indít a környékbeli kibocsátás nagy részéért felelős cég ellen. A német bíróságon indított eljárásban segítségére vannak a Greenwatch környezetvédő csoport szakértői.

A gazda azt követeli, hogy a cég térítse meg az áradás okozta eddigi költségeit, és mintegy 20 ezer dollárért – mintegy 6 milliárd forintért – építsen gátakat, amelyek megvédik a várost és környékét a további áradásoktól. Az RWE globális szinten is jelentős szennyező, becslések szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás 0,5 százalékáért a német cég erőművei felelősek. Saúl Lliuya szerint emiatt méltányos lenne, ha ugyanilyen arányban fedeznék az árvízvédelmi költségeket.

A vásárlók azonosulnak a társadalomtudatos márkákkal
Ha két kényelmet és minőséget nyújtó cég közül kell választani, az fog győzni, amelyik valamilyen pluszt tud felmutatni az éthoszában, az üzletpolitikájában: lehetőleg társadalmi elkötelezettséget és szerepvállalást. Ilyenek a B vállalatok, melyek világjobbító, etikus értékrendjével versenyelőnyre tesznek szert. A munkaerő megtartásában is erősek ezek a cégek.

Az RWE érvelése hasonló ahhoz, mint amit az amerikai kormány is bevetett az Our Children’s Trust keresetével szemben. Szerintük a klímaváltozás globális probléma, így egy konkrét katasztrófa miatt nem állapítható meg a vállalat felelőssége, a szén-dioxid-kibocsátás pedig önmagában nem ütközik törvénybe. Ugyanakkor az eljáró német bíróság helyt adott a keresetnek, és idén elkezdődött a peres felek és a tanúk meghallgatása. A bíróság szerint annak ellenére, hogy a felmelegedés globális jelenség, egy céget pénzügyileg felelősségre lehet vonni, ha bizonyíthatóan hozzájárult a problémához. 

Akik nyertek

Idén pert nyert a holland kormány ellen a 900 állampolgárt képviselő Urgenda Alapítvány. A csoport azért nyújtott be keresetet, hogy Hollandia 2020-ig legalább 25 százalékkal csökkentse az üvegházgáz-kibocsátást. A felperesek álláspontja szerint az állampolgároknak joguk van a tiszta környezethez, amelyért az államnak is fel kell lépnie. A bíróság igazat adott az alapítványnak, és az ítélet nyomán a holland kormány bejelentette például az összes szénerőmű bezárását 2030-ig. Igaz, az ítélet ellen ők is fellebbeztek, azaz az ügy még nem zárult le teljesen.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor