Adózás 2019: könnyes búcsú a cafeteriától

2018. július 20. péntek - 14:41 / piacesprofit.hu
  •    

Beszántották a cafeteriát, így jövőre csak a SZÉP kártya marad meg béren kívüli juttatásként, vonzóbb lesz a kiva, elhal az eva, többet adóznak az alkoholos italok, drágul a cigaretta, megszűnik a baleseti adó, és bevezetik a bevándorlási különadót.

Az Országgyűlés pénteken elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt. Az eredeti javaslathoz képest történt módosítások közül az egyik legjelentősebb az, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2019. december 31-én nem haladhatja meg a 750 milliárd forintot. Az eredeti javaslatban 100 milliárd forinttal kevesebb, 650 milliárd forint szerepelt. A növelést azzal indokolták, hogy a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának elősegítése érdekében indokolt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami viszontgarancia mellett vállalható kezességállományának emelése.

Ősszel jöhet még egy adócsomag

A költségvetéssel párhuzamosan az adótörvényekről, köztük a cafeteria rendszer átalakításáról is szavazott pénteken a parlament. Varga Mihály pénzügyminiszter egy, a Távirati Iroda által idézett lapinterjúban elmondta: egészen a végszavazásig nem merült fel olyan új, hangsúlyos szempont, amely a kormány kiinduló javaslatát érdemben módosítaná, ugyanakkor tovább vizsgálják, hogy a hosszú távú megtakarítások, az öngondoskodás elősegítése érdekében szükséges-e további kedvezmények fenntartása, bevezetése, elsősorban a biztosítások, az egészség- és nyugdíjpénztárak terén. “Itt nem biztos, hogy a cafeteria, hanem például a személyi jövedelemadóban elérhető kedvezmények kibővítése lehet megoldás. Idén ősszel, az időközben szükségessé váló EU-jogszabályok átültetése miatt valószínű, hogy lesz még egy kisebb adócsomag, így lesz még mód arra, hogy konszenzus esetén változtassunk” – mondta Varga Mihály.

Cafeteria: csak a SZÉP kártya marad

Jövőre csak a SZÉP kártya marad meg béren kívüli juttatásként, az összes többit a kormány megszünteti. Az adótörvény-módosításokból talán a legnagyobb visszhangot kapott módosítás nem pusztán az eddig kedvezményesen, hanem a jelenleg adómentesen adható juttatásokat is megszüntetné:

  • vége a lakáscélú munkáltatói támogatásnak,
  • a diákhitel törlesztéshez adott munkáltatói juttatásnak,
  • a sportrendezvényre szóló adómentes belépőknek,
  • a mobilitási célú lakhatási támogatásnak,
  • és a készpénzes cafeteriának is.
Marad néhány lehetőség a cafeteriában
A módosítások azért hagynak néhány lehetőséget a munkáltatók számára, hogy a bérnél kedvezőbb közterhek mellett adjanak különböző juttatásokat alkalmazottaiknak. Nem sok, de azért ez is valami.

Mi több, megszűnik az a kedvezmény is, hogy a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat (például iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet utalvány) egyes meghatározott juttatásként lehet nyújtani.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy valamivel magasabb adó mellett, de még mindig kedvezményesen (15 százalékos szja és 19,5 százalékos eho mellett, szemben a béren kívüli juttatások 15 százalékos szja és 14 százalékos ehojával) adhatta a munkáltató a korábbi béren kívüli juttatásokat. A kormány jövőre bezárja ezt a lehetőséget is.

A Piac & Profit oldalán hamarosan részletes elemzések érkeznek szakértőink tollából az új adótörvényekről valamint a cafeteriarendszer sorsáról!

a parlament épülete

Kép: Pixabay

Nem lesz különadó az állami végkielégítésekre, lesz viszont a bevándorlásra

Az illegális migráció elleni védekezés jelentős pénzügyi terheket jelent a magyar költségvetésnek, így közvetve a magyar embereknek. Ezért a kormány azt javasolja, hogy a közteherviselés jegyében a bevándorlást segítő szervezetek fizessenek bevándorlási különadót, amelynek mértéke 25 százalék. A bevándorlási különadóval kapcsolatos feladatok – mint ahogyan minden adóval kapcsolatos feladat – az adóhivatal hatáskörébe tartoznak majd. Erről az egészen különleges adófajtáról itt olvashat részletesebben.

A törvényjavaslat hatályon kívül helyezné a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójára (75 százalékos különadó) vonatkozó rendelkezéseket. Ezt az adófajtát egyébként az akkori megfogalmazásban “pofátlan” állami-kormányzati végkielégítésekre találták ki. A jelenlegi végkielégítések a jelek szerint már nem tartoznak ebbe a kategóriába.

Adóváltozások: kibújik a szög a zsákból
Bár a legtöbben a cafeteria megnyirbálásáról hallottak a nyári adótörvények kapcsán, az új adócsomagban számos olyan módosítás tervezete található, amely az adózói bázis szélesítése és az adóbehajtás egyszerűsítése felé mutat. Olcsóbbá ugyanakkor inkább csak az állam számára válik az adózás – hívta fel a figyelmet az új adótörvényeket elemezve Radnai Károly, az OrienTax Adótanácsadó Zrt. partnere.

A nyugdíjas munkavállalók, illetve az őket foglalkoztató vállalkozók is jobban járnak jövőre, ugyanis az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni.

Ezen túl 2019-től kibővül az elektronikusan is kitölthető nyilatkozatok köre: a családi és személyi kedvezmények érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozatok mellett az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek egy új online felületen az adóelőleg nyilatkozatot is kitölthetik majd, melyeket az adóhatóság elektronikus úton, automatikusan továbbít a munkáltató, kifizető felé, és erről visszaigazolást küld a kitöltő magánszemélynek.

A vállalkozások szempontjából fontos kiemelni:

  • az eddigieknél sokkal több cég választhatja majd a KIVA-t (amely valóban egy rendkívüli módon egyszerűsített adózási forma),
  • már az egyéni vállalkozóknak is készíthet jövőre adóbevallás-tervezetet a NAV,
  • számos társaságiadó-kedvezmény igénybevétele egyszerűsödik vagy bővül,
  • illetve drasztikusan 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik a fejlesztési tartalék képezhető összege, ami leginkább az ingatlanberuházásban gondolkodóknak lehet nagyon előnyös.

Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) már csak 2018. december 20-ig lehet választani, az eddig is evázók azonban továbbra is maradhatnak ebben az adózási formában. További változás, hogy jövőre már az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít az adóhivatal. Az egyéni vállalkozók szja-bevallási és befizetési határideje egységesen május 20. lesz, ami már a 2018-as adóévre is irányadó. A kisvállalati adó választására vonatkozó értékhatárok kedvezőbbé váltak – például a bevételi értékhatár 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedett -, emellett az adónemet kiegészítették a kettős adóztatás elkerüléséhez szükséges egyes rendelkezésekkel. A kedvezőbb választási feltételek már 2018. december 1-jétől hatályba lépnek, így már 2019. január 1-jétől a kiva hatálya alá lehet kerülni.

Egyéb érdekes változások

  • A munkaerő bázisának szélesítését célozza az a javaslat, hogy 2019-től nem kellene egyáltalán szochót fizetni a saját jogon nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása után, illetve szochó-kedvezménnyel ösztönöznék a három gyermeket nevelő, munkába visszatérő anyák foglalkoztatását.
  • Jövőre már nem lehetne az EVA-t választani, ugyanakkor az adónem nem szűnne meg, tehát a most evázók továbbra is maradhatnának ebben az adózói körben.
  • Innovációs járulékot ismét a konszolidált, csoportszintű és nem az adott cég egyedi eredményei szerint kell meghatározni, azaz lényegében visszaemelnék a 2014-ben megszüntetett szabályt. Ezáltal sok kkv kerülhet ismét vissza a kötelezetti körbe.
  • A NAV által felszámított késedelmi pótlék a jövőben nem a jegybanki alapkamat kétszerese, hanem a jegybanki alapkamat + 5 százalék lenne. Mindez jelentős emelést jelentene a mostani mértékhez képest.
  • Adminisztrációs egyszerűsítést szolgálna, hogy magánszemélyek általi ingatlan-bérbeadás esetén nem kellene bevételként és költségként is elszámolni a bérlő által megtérített közmű és egyéb rezsidíjakat.
  • Az adózók számára kedvező újdonságot jelentene, hogy 2019-től az önkormányzatok szabadon adhatnának beruházáshoz kapcsolódó adóalap- és adókedvezményeket a területükön beruházó adózó számára. Egyelőre azonban kérdéses, hogy az e felhatalmazás alapján, az önkormányzatok (ideértve Budapestet is) által bevezethető kedvezmények összhangban vannak-e az EU-s állami támogatásra vonatkozó szabályokkal.
A papírszámlákat is jelenteni kell
Idén július 1-jétől az adóalanyok közötti belföldi áfás ügyletekről, amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot  a számla adattartalmát tételesen, valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak.

Emelkedik a népegészségügyi termékadó

2019-től valamennyi alkoholtermék adóköteles terméknek minősül, ezen túl a népegészségügyi termékadóban alkalmazott adómértékek valamennyi adóköteles termék esetén mintegy 20 százalékkal nőnek. Még egy lökés a piacon, hogy a hatályos adócsökkentési lehetőséggel való esetleges visszaélések megakadályozása céljából megszűnik az egészségmegőrző program költségének adóból való levonásának lehetősége.

Egy év alatt 120 forinttal lesz drágább a cigaretta

Drágul a füstölnivaló is: egy módosító indítvány értelmében a cigaretta és a fogyasztási dohány adómértéke három lépcsőben –

  • 2018. szeptember 1-jétől,
  • 2019. január 1-jétől,
  • és 2019. július 1-jétől

emelkedik, ami lépésenként 30-40 forinttal drágítja a cigarettát dobozonként. A lépéseket az uniós irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelés indokolja.

Megszűnik a baleseti adó

A  baleseti adó a 2019-es biztosítási évfordulóktól megszűnik, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás adóztatása pedig – más biztosítási szolgáltatásokhoz hasonlóan – a biztosítási adó keretén belül valósul meg, az adó mértéke pedig jelentősen csökken. A hatályos szabályok szerint a baleseti adót a biztosított fizeti, az adó mértéke a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás díjának 30 százaléka, de legfeljebb napi 83 forint. A módosítás megszünteti a biztosított adóalanyiságát, az adó alanyává a biztosító válik.

A javaslat a jelenlegi adómértéknél jóval alacsonyabb szinten határozza meg az adó mértékét, figyelemmel arra is, hogy a hatályos szabály szerinti adómaximum napi összege elsősorban a tehergépkocsik, vontatók utáni baleseti adóra vonatkozik. Ezért az új szabály rögzíti, hogy a kötelező gépjármű-felelősség biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adó mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjbevétel 15 százaléka, azonban személygépkocsik és motorkerékpárok esetén (amely járműkategóriákban az adómaximum tipikusan nem érvényesül) az adó mértéke 20 százalék lesz.

A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása csökkenti a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját, továbbá az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótételét nulla forintra módosítja.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor