Hosszú távon még jól is járhatunk a sertéspestissel

2019. május 02. csütörtök - 16:05 / piacesprofit.hu
  •    

Az Atradius hitelbiztosító agrárelemzése szerint a sertéspestis (ASP)-járvány rövidtávon bizonytalanságokat okozott az ágazatnak, de összességében azt nem billentette meg, a hazai sertésállomány mennyisége sem változott számottevően. Ugyanakkor a 2016-os madárinfluenza által okozott károkkal vetekszik a sertéspestis okozta kár, Magyarország az exportkorlátozó és -tiltó intézkedések miatt elveszítette a piacainak 30 százalékát.

Az Atradius elemzői úgy látják, hogy az elmúlt években javult a sertéságazat versenyképessége, az ASP nyomán pedig piaci konszolidáció történik. A szektor szereplői többnyire már előre felkészültek a sertéspestis megjelenésére és meghozták a szükséges megelőző intézkedéseket. Szigeti Krisztina kockázatkezelési vezető szerint az ASP megjelenésétől a piaci konszolidáció és integráció gyorsulását várható, a nagyobb cégek gyorsabban nőhetnek, a kisebbek vagy kevésbé hatékonyabbak pedig lemorzsolódhatnak.

Magyarország élő sertésből és sertéshúsból is nettó importőr volt az elmúlt időszakban. Az élősertés-behozatal 18 százalékkal csökkent az ASP miatt, a legnagyobb beszállítók Szlovákia, Németország és Csehország voltak. A sertéshúsimport volumene 11 százalékkal nőtt, értéke viszont egy százalékkal csökkent. A sertéshús 63 százaléka Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Szlovákiából származott.

A KSH adatai szerint ezzel szemben Magyarország élősertés-kivitele 22 százalékkal emelkedett 2018 első tíz hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A legfőbb exportpiacok Románia, Ausztria, Szlovákia és Hollandia voltak. Az exportpiac viszont így is egyharmadával csökkent az afrikai sertéspestis következtében, az Ázsiába szánt termékeket pedig a cégek más csatornákon keresztül és csak áron alul tudták értékesíteni. Továbbá magasabbak voltak a vállalatok logisztikai, fuvarozási és finanszírozási költségei is.

disznókkal csalnak

Kép:Pixabay

Enyhülhetnek az exporttilalmak

Szigeti Krisztina szerint a következő időszaktól az ágazati szereplők az exporttilalmak enyhítését várják. „Idén januárban Szingapúrral is megszületett a regionalizációs megállapodás, így az afrikai sertéspestis hazai vaddisznóállományban történő előfordulása esetén már nem az egész ország, hanem csak a kitöréssel érintett, illetve a korlátozás alatti területek kerülnek tiltólistára” – mondta a kockázatkezelés vezető.

A piac hasonló megállapodásokat vár más ázsiai országokkal is, Kínában már komoly veszteségeket okozott az ottani sertéspestis kitörése, és így a korábbinál nagyobb importra szorul. Ez elősegítheti a jelenleg egész Magyarországra kiterjedő exporttilalom módosítását.

Dánia is kerítést épít a határra – de nem azért
Dánia is kerítésépítésbe fog a déli határán, Koppenhága azonban nem emberi, hanem állati bevándorlók ellen akar védekezni. A kerítés ugyanis feltartóztathatná a sertéspestist hordozó vaddisznókat.

Magyarországra a legnagyobb állategészségügyi kockázatot a szomszédos Románia jelenti, ahol a házi sertésekre is átterjedt a betegség. Ez ugyanakkor lehetőség is a magyar vállalatok számára, így a magyar élősertés-export 73 százalékkal, a húsexport 14 százalékkal emelkedett Romániába az elmúlt időszakban. A forgalmazók mégsem maradéktalanul elégedettek, a fizetési fegyelem jóval lazább a román piacon, mint korábban Ázsiában.

Az egyre feszültebb piaci helyzetben a magyar sertéságazat versenyképességének javításával javulhatnak a nemzetközi lehetőségek. Az Atradius elemzői nem tartják elég szervezettnek a magyar piacot, pedig a gazdák leginkább együttműködéssel tudnának megoldásokat találni a kihívásokra. Ezek között fontos lenne a hatékonyabb méretű üzemekre való átállást, a termékstruktúra átalakítása, és a termelés optimalizálása. „Fontos lenne továbbá, hogy még szigorúbban tartsák be az állategészségügyi szabályokat, és fejlesszék az állattartás körülményeit. Érdemes lenne javítani a sertés útvonal nyomon követhetőségén, a sertésminősítésen és a takarmányok igazolt illetve dokumentált beszerzésén” – mondta Szigeti Krisztina.

Az ASP 2007-ben jutott be Afrikából Európába, tavaly pedig elérte Ázsiát. Magyarországon egyelőre csak vaddisznókban mutatták ki a betegséget. Legutóbb április 29-én, Hajdú-Bihar megyében találtak három, a vírustól elpusztult vaddisznót. A kormány megelőző intézkedésként 2018-ban 10,5-ről 12 milliárd forintra emelte az állatbetegségek kezelésére fordítható támogatás keretösszegét, a növekményből pedig szinte kizárólag a sertésszektor részesül.

Madárinfluenza, sertéspestis: súlyos kockázatok az európai élelmiszerláncban
Számba vették az élelmiszerláncból fakadó várható kockázatokat a következő negyedévre vonatkozóan az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői. Az állatok és növények egészségére leselkedő veszélyek egyúttal gátolják az élelmiszerbiztonság garantálását.