Egyre közelebb kerül az ország déli határához.

Házisertés-állományokban is igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét.

Egy éves tárgyalássorozat után született meg a döntés, mely feloldja a zárat, amit az afrikai sertéspestis tavaly tavaszi megjelenésekor létesítettek.

Az Atradius hitelbiztosító agrárelemzése szerint a sertéspestis (ASP)-járvány rövidtávon bizonytalanságokat okozott az ágazatnak, de összességében azt nem billentette meg, a hazai sertésállomány mennyisége sem változott számottevően. Ugyanakkor a 2016-os madárinfluenza által okozott károkkal vetekszik a sertéspestis okozta kár, Magyarország az exportkorlátozó és -tiltó intézkedések miatt elveszítette a piacainak 30 százalékát.

Dánia is kerítésépítésbe fog a déli határán, Koppenhága azonban nem emberi, hanem állati bevándorlók ellen akar védekezni. A kerítés ugyanis feltartóztathatná a sertéspestist hordozó vaddisznókat.

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt korlátozás alá vont területek, valamint megváltoztak az ártalmatlanított disznók után igényelhető állami kártalanítás szabályai a (Nébih) honlapján pénteken megjelent új országos főállatorvosi határozat szerint.

A magyar-román határtól alig több mint 10 km-re afrikai sertéspestist (ASP) regisztrált egy háztáji állományban a Román Állategészségügyi Szolgálat. A betegség tényét tegnap a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. A helyi hatóságok minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtettek az ASP terjedésének megakadályozása érdekében - írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Rövid idő alatt több európai országban számos afrikai sertéspestises (ASP) állatot regisztráltak. Magyarországon egyelőre nem jelent meg a vírus, amely a környező országokban már nagy károkat okoz. Az ASP emberre nem veszélyes, a sertéseknél viszont nem gyógyítható. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tanácsainak megfogadása kulcsfontosságú lehet annak érdekében, hogy a vírus továbbra se jusson be az országba.