Az afrikai sertéspestis és a világjárvány megmutatta, hogy az élelmiszerpiacon is egyre inkább a globális trendek érvényesülnek. A világ figyelme Kínára szegeződik, az ottani változások hatásai Magyarországon is érezhetőek, és nem csak a sertéshús árában.

Piaci előnyhöz jutottak.

Újabb 26 ezer sertés elpusztításáról döntött a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA), miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki a kelet-romániai Braila megyében egy sertésfarmon.

Egészen megdöbbentő helyzetet eredményezett a sertéshúsok drasztikus áremelkedése: ma már átlagosan többe kerül a minőségileg gyakran lenézett párizsi, mint a lényegében színhús sertéskaraj kilója.

Egy kereszténydemokrata politikus így csökkentené a sertéspestis után keletkezett károkat.

Az afrikai sertéspestis miatt elszálltak az alapanyagárak, aminek hatása már a fogyasztói árakban is megjelenik.

Az Atradius hitelbiztosító agrárelemzése szerint a sertéspestis (ASP)-járvány rövidtávon bizonytalanságokat okozott az ágazatnak, de összességében azt nem billentette meg, a hazai sertésállomány mennyisége sem változott számottevően. Ugyanakkor a 2016-os madárinfluenza által okozott károkkal vetekszik a sertéspestis okozta kár, Magyarország az exportkorlátozó és -tiltó intézkedések miatt elveszítette a piacainak 30 százalékát.

Dánia is kerítésépítésbe fog a déli határán, Koppenhága azonban nem emberi, hanem állati bevándorlók ellen akar védekezni. A kerítés ugyanis feltartóztathatná a sertéspestist hordozó vaddisznókat.

Számba vették az élelmiszerláncból fakadó várható kockázatokat a következő negyedévre vonatkozóan az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői. Az állatok és növények egészségére leselkedő veszélyek egyúttal gátolják az élelmiszerbiztonság garantálását.

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt korlátozás alá vont területek, valamint megváltoztak az ártalmatlanított disznók után igényelhető állami kártalanítás szabályai a (Nébih) honlapján pénteken megjelent új országos főállatorvosi határozat szerint.

Az ukrán határ melletti Tiszakerecseny község határában elhullottan talált vaddisznóból mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – haladéktalanul megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását. A fertőzés feltehetően Kárpátaljáról, a fertőzött, vírushordozó vaddisznók tavaszi vándorlása révén került át Magyarországra.

Ideiglenesen visszaeshet a magyar sertéshús és húskészítmények exportja, és csökkenhet az élősertés felvásárlási ára is az afrikai sertéspestis következtében életbe lépett korlátozások miatt - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos.

Komoly kihívás elé állíthatja a magyar agráriumot a 2020 után kezdődő költségvetési ciklus bizonytalanságai mellett a hazánkat körülvevő sertéspestis, valamint a dinamikusan növekvő ukrán mezőgazdasági termelés – hangzott el a K&H székházában megrendezett, az agrárium fő kérdéseinek és lehetőségeinek megvitatását szolgáló Agrár Klub 5 éves, jubileumi rendezvényén.

A magyar-román határtól alig több mint 10 km-re afrikai sertéspestist (ASP) regisztrált egy háztáji állományban a Román Állategészségügyi Szolgálat. A betegség tényét tegnap a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. A helyi hatóságok minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtettek az ASP terjedésének megakadályozása érdekében - írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Rövid idő alatt több európai országban számos afrikai sertéspestises (ASP) állatot regisztráltak. Magyarországon egyelőre nem jelent meg a vírus, amely a környező országokban már nagy károkat okoz. Az ASP emberre nem veszélyes, a sertéseknél viszont nem gyógyítható. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tanácsainak megfogadása kulcsfontosságú lehet annak érdekében, hogy a vírus továbbra se jusson be az országba.