A sertéspestis és Ukrajna fenyegeti a magyar gazdákat
Komoly kihívás elé állíthatja a magyar agráriumot a 2020 után kezdődő költségvetési ciklus bizonytalanságai mellett a hazánkat körülvevő sertéspestis, valamint a dinamikusan növekvő ukrán mezőgazdasági termelés – hangzott el a K&H székházában megrendezett, az agrárium fő kérdéseinek és lehetőségeinek megvitatását szolgáló Agrár Klub 5 éves, jubileumi rendezvényén.
Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Az elmúlt öt év értékelése mellett a jelenlegi és jövőbeni kihívásokat is felvázolták a szakemberek. „Mivel a 2020 utáni költségvetési periódus elvei még csak most kezdenek formálódni, nagy bizonytalanság övezi a várható támogatási mértéket. Itthon a jövedelem átlagosan több mint 50% -a származik támogatásokból, így ha az Unió lecsökkenti vagy eltörli azokat, a vállalkozások jelentős része válhat veszteségessé” – hívta fel a figyelmet Tresó István a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.
KéP: Fotolia
Az afrikai sertéspestis elterjedése már rövid távon is megoldást igényel. „Habár hazánkban még nem jelentették be hivatalosan a járvány jelenlétét, a környező országokban rohamosan terjed, ami áttételesen több ágazat számára is problémát okozhat nálunk. A sertéstenyésztőknek számolniuk kell azzal, hogy a körülöttünk levő fertőzöttség a hazai vadon élő és a házi sertések elértéktelenedéséhez, végső soron pedig az állatállomány felszámolásához vezethet. Másodsorban pedig a növénytermesztést, azon belül is a takarmánytermelőket érintheti érzékenyen a betegség, hiszen a sertésállomány csökkenésével a felvásárlóerő is mérséklődni fog” – mutatott rá a jelenlegi problémára Tresó István.
Mindezek mellett érdemes fokozottan figyelni a jövőben az észak-keleti szomszédunkra is. „Ukrajna már most komoly agrárpiaci szereplőnek számít. A fejlett termelési technológiák és a magyarországinál átlagosan 40-50%-kal alacsonyabb termelési költségeknek köszönhetően kedvezőbb áron tudják értékesíteni terményeiket, ami azért különösen veszélyes, mert két legnagyobb exportcikke – a búza és a kukorica – is megegyezik a hazánkéval. A jelenlegi, körülbelül 40 millió tonna/év gabonaexport mennyiséget pedig még tovább fokozhatja a jövőben az egyelőre még szabadon álló földterületek termelésbe vonása. Mivel Magyarország számára a termőterületek bővítése nyilvánvalóan nem jártható út, ezért versenyképességünket kizárólag hatékonyságnöveléssel tudjuk fokozni, amelynek fő mozgatórugói a technológiafejlesztés, a mérethatékonyság és a humánerőforrás tudásszintjének növelése” – hívta fel a jövőbeli fejlesztési irányokra a figyelmet a szakember.
Nem sci-fi: madárijesztő helyett lézerkerítés
Új eszköz jelenthet megoldást a termelőknek és a vállalkozásoknak, akiknek eddig nem állt rendelkezésére hatékony és humánus módszer a madarak távoltartására. Mezőgazdasági területeken a kár egyes helyeken elérheti a termés 30-40 százalékát. Más területeken az okozott kár és a szennyeződések megszüntetése akár milliós nagyságrendű is lehet. A jövőben egyre több helyen „lézerkerítés” kergeti el a szárnyas betolakodókat.
