Megbízás vagy meghatalmazás?
Mindegy, hogy megbízást vagy meghatalmazást adunk valakinek, hogy helyettünk intézkedjen? Nem, a két fogalom egész más tartalmat takar. A megbízás szerződés két fél között, míg a meghatalmazás nyilatkozat attól, aki önmaga helyett más közreműködésével kíván eljárni vagy az ügyeit elintézni. (A jogi személyek képviseletére vonatkozó szabályokról itt olvashat részletesebben.)
Mire jó a meghatalmazás?
Meghatalmazással valaki más tud helyettünk nyilatkozni, eljárni az ügyintézés során, vagy akár egy szerződést aláírni. A meghatalmazás azonban nem szerződés köztünk és a meghatalmazott személy között. Ha tehát meghatalmazást adunk a szomszédnak, hogy átvehesse a postástól a leveleinket, míg mi távol vagyunk, ez még nem kötelezi őt arra, hogy mindent megtegyen a levelek kézbesítése érdekében. Vagyis ha nincs otthon, amikor a postás kétszer csenget, akkor a részére adott meghatalmazás alapján nem köteles utóbb a postahivatalba is elmenni a leveleinkért. Ahhoz, hogy erre köteles legyen, már olyan megbízási szerződésre van szükség, ami erre kötelezi őt.
Általános meghatalmazás az új Ptk. alapján
Újdonság az új Polgári Törvénykönyvben (Ptk.), hogy részletes szabályokat tartalmaz az úgynevezett általános meghatalmazásról. Általános meghatalmazásnak azt a meghatalmazást tekintjük, ami nem kifejezetten egy-egy ügyre vonatkozik, hanem általában jogosít fel valakit a képviselet ellátására. Ilyen lehet például, ha egy külföldi tartózkodás idejére meghatalmazzunk a legjobb barátunkat, hogy az ügyeinkben képviseljen bennünket. Ekkor nem tudjuk még pontosan előre, hogy milyen ügyben és hogyan kell képviselnie majd, de az általános meghatalmazás lehetőséget biztosít arra, hogy a távollétünkben felmerülő ügyeinkben is időben megtörténhessen a szükséges intézkedés.
Mivel az általános meghatalmazás hosszabb időre, és több ügyben is feljogosít valakit a képviselet ellátására vagy nyilatkozat tételre, ezért az új Ptk. szigorúbb előírások mellett engedi ezt meg. Csak akkor lesz érvényes az általános meghatalmazás, ha azt úgynevezett közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták. Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Közokirat az, amit eljáró hatóság, bíróság vagy közjegyző készít el. Részletes szabályai vannak, hogy pontosan mikor tekinthető valami közokiratnak. Ha általános meghatalmazást akarunk adni valakinek, akkor közjegyzőhöz bármikor fordulhatunk.
– Teljes bizonyító erejű magánokirat esetén is törvény adja meg a részletes szabályokat. Ilyennek minősül például, ha a meghatalmazást saját kezűleg írjuk és aláírjuk. Ez a kézírást jelenti, vagyis nem azt, hogy magunk gépeljük be a számítógépbe, majd kinyomtatjuk és aláírjuk. Ha az irat nyomtatott, akkor két tanú aláírásával válik teljes bizonyító erejűvé.
Az általános meghatalmazás maximális időkorlátja 5 év. Ennél hosszabb ideig nem érvényes.
Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd www.megbizhatoügyvediiroda.hu
