A munkáltató köteles tiszteletben tartani a munkavállalók személyiségi jogait. Személyiségi jogok számos jogosultságot foglalnak magukba, így a legjellemzőbbek például: élet, emberi méltóság, testi épség, egészség védelméhez való jog, a személyes szabadsághoz való jog, becsülethez és a jó hírnévhez való jog, a személyes adatokhoz és magántitok védelméhez való jog, a képmáshoz és hangfelvételhez való jog.
E személyiségi jogok csak akkor korlátozhatóak, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges, és a cél elérésével arányos. A korlátozás módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. Így például rendszerint indokolt lehet a munkahelyen kamerák felszerelése, ugyanakkor sérti a személyiségi jogokat a munkahelyi mosdóban elhelyezett kamera. (És titokban egyáltalán nem ellenőrizhet a munkáltató.)
A munkáltató által végezhető vizsgálatok, ellenőrzések
A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. Tehát a munkáltató nem kérheti például a munkavállalótól annak közlését, hogy milyen gyógyszereket szed, amennyiben ez a munkaviszony szempontjából nem lényeges adat.
A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. Ilyen vizsgálat például a jogszabály által kötelezően előírt munkaköri alkalmassági vizsgálat.
Előfordulhat, hogy a munkáltató hazugságvizsgálatnak kívánja alávetni a munkavállalót akár a munkaviszony előtt, akár a munkaviszony alatt, és ehhez akár a munkavállaló írásbeli hozzájárulását is beszerzi. A Kúria és az ombudsman is részletesen foglalkozott a poligráfos vizsgálat munkaviszonyban való alkalmazhatóságával. Az egyértelmű álláspont ezzel kapcsolatban az, hogy a munkavállalónál alkalmazott poligráfos vizsgálat – még beleegyezése esetén is – személyiségi jogi jogsértést valósít meg, ezáltal nem vagyoni kártérítés (sérelemdíj) iránti követelést alapozhat meg.
Ennek oka az, hogy a poligráf alkalmazása mindenképpen a munkavállaló személyiségi jogainak, emberi méltóságának jelentős korlátozásával jár. Nincsen olyan súlyú érdek a munkaviszony körében, amely ezt a korlátozást indokolná. A poligráf büntetőeljáráson kívüli alkalmazására nem léteznek külön jogszabályi előírások, ezért nincsen garanciális szabály sem a kellő kioktatásra, sem a beszerzett hozzájárulás önkéntességére, az elvégzett vizsgálat szabályszerűségére, sem az adatok megfelelő kezelésére vonatkozóan. A munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltségi viszonyból fakadóan pedig a munkavállaló hozzájárulásának önkéntessége is megkérdőjelezhető.
Fontos megjegyezni, hogy nem tilos a hazugságvizsgálat eredményének felhasználása akkor, ha a munkavállaló önként végeztet saját magán ilyen vizsgálatot, hogy az igazát bizonyítsa egy jogvitában. Ebben az esetben ugyanis nem a munkáltató kötelezte a vizsgálatra, hanem a vizsgálat elvégzéséről és az eredmény felhasználásáról saját maga döntött.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda