Az adatok szerint a 13. havi bérben részesülők ugyanakkor minden évben többre számíthatnak: a munkavállalók bevallása alapján 2010-ben 200 ezer forint, 2011-ben pedig 240 ezer forint volt a 13. havi bérek átlagos nagysága, 2012-ben pedig már átlagosan 250 ezer forint. A felmérés eredményei alapján tavaly is a nagyobb cégek munkatársai számíthattak leginkább év végén plusz bérre: a több mint 250 munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatoknál ugyanis a dolgozók ötöde kap 13. havi munkabért, átlagosan 260 ezer forint értékben.
Az 50-250 dolgozót alkalmazó cégeknél 15 százalék számíthatott erre a juttatásra, a mértéke pedig 250 ezer forint volt. A kisvállalkozásoknál csupán a munkavállalók 8 százaléka kapott 13. bért, átlagosan 162 ezer forintot. A középvállalkozások esetében (21 és 50 dolgozó között) 11 százalék számíthatott áltagosan 220 ezer forintra év végén.
A kutatók megnézték azt is, hogy a tulajdonosi viszony mennyiben befolyásolja a év végi plusz bér alakulását: az eredmények alapján a külföldi magántulajdonú cégeknél a legelterjedtebb, hiszen ott a dolgozók negyede átlagosan 290 ezer forintot kapott 2012-ben. A hazai magáncégeknél dolgozók tizede számíthat 13. bérre 200 ezer forint értékben, míg az állami tulajdonú vállalatoknál 8 százalék átlagosan 181 ezer forintot kap.
Így változott idén a cafeteria
A cafeteria adója nőtt majdnem öt (4,76%) százalékkal az elfogadott adótörvények értelmében, ami a cégek többségénél nem jelent drasztikus mértékű tehernövekedést. Ezen kívül a béren kívüli juttatások számos eleme változik. A legnagyobb nóvum: már devizahitelt és rezsit is fizethetünk a kedvezményesen, 35,7 százalékkal adózó juttatásból.
További részletek itt olvashatók!