Az elmúlt hónapokban több vállalkozót hidegzuhanyként ért, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bírságot szabott ki egy új, 2012-ben bevezetett nyomtatvány, a T1041-es benyújtásának elmaradásáért. A büntetés cégenként akár egy millió is lehet, ám eddig jellemzően 25-100 ezer forint közötti összegeket rót ki a NAV. A cégvezetőknek érdemes mielőbb áttekinteni a vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállására vonatkozó előírásokban bekövetkezett változásokat, s - ha szükséges - pótolni a hiányosságokat.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A T1041-es nyomtatványt minden olyan esetben be kell nyújtani, ha egy gazdasági társaság a tagja a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül - mondták el megkeresésünkre a NAV-nál. Ilyenkor a tag társadalombiztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. A biztosítási jogviszonyt, illetve az abban bekövetkező változást az állami adóhatóság által rendszeresített 'T1041-es bejelentő és változás-bejelentő lapon kell teljesíteni.
Mi változott 2012-től
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerint a gazdasági társaságok tagjai a vezető tisztségviselői feladatokat megbízásos jogviszony alapján vagy munkaviszonyban végezhetik. Az érintett kör társadalombiztosítási jogállására vonatkozóan ugyanakkor 2012. január 1-jétől új szabályokat vezettek be.
Abban az esetben, ha a pozíciót a vezető tisztségviselők megbízás alapján töltik be, vizsgálni kell, hogy a tag csak vezető tisztségviselői feladatokat lát el, vagy a társas vállalkozásban egyidejűleg más tevékenységet is végez-e. Előbbi esetben a tag 2012-től már társas vállalkozónak minősül.
Az a körülmény, hogy a tag a vezető tisztségviselői tevékenység ellátásával egyidejűleg más foglalkoztatónál is munkaviszonyban áll vagy egyéb jogviszonyban végez munkát, illetve más társaság tagjaként személyesen közreműködik, nem befolyásolja a megbízásban ellátott vezető tisztség minősítését, ennek kizárólag a tag járulékfizetési kötelezettségének megállapításakor van jelentősége, például úgynevezett többes jogviszonyos társas vállalkozónak minősül. Ha a tag a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül, a biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.
Az új szabályokat értelemszerűen csak 2012. január 1-jétől kell alkalmazni, tehát a jogviszonyokat nem kell visszamenőlegesen módosítani. Ugyanakkor a biztosítási jogviszonyt, illetve az abban bekövetkező változást - a 'T1041-es bejelentő és változás-bejelentő lapon közölni kell az állami adóhatósággal. Ha például a tag megbízásban töltötte be vezető tisztségviselői pozícióját. Ekkor a jövedelmére tekintettel 2011-ben nem vált biztosítottá, 2012-től a jogviszony átminősülésével biztosított társas vállalkozó lesz, amelyhez a bejelentési kötelezettség kapcsolódik, amelyet a „biztosítotti" bejelentő lapon teljesíteni kell.
A NAV változásról természetesen 2012. év elején tájékoztatta az adózókat a 12T1041 jelű adatlap kitöltési útmutatójában, illetve az internetes honlapján (www.nav.gov.hu) közzétett tájékoztatóban is.
Cégenként egymillió is lehet a figyelmetlenség ára
Amennyiben a magánszemélynek bármelyik társas vállalkozás tagjaként biztosítási jogviszonya keletkezik vagy áll fenn, arra vonatkozóan az érintett foglalkoztatónak bejelentést kell teljesítenie a 'T1041 jelű bejelentő lapon, tehát amennyiben a magánszemély több társas vállalkozásban is biztosítottá válik, akkor mindegyik társas vállalkozás köteles megtenni a hivatkozott bejelentést az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (Art.) foglalt szabályok szerint.
A bejelentést új jogviszonynál, a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt-, a változásbejelenést fennálló jogviszonynál pedig a hivatkozott jogszabály 23. paragrafusának (1) bekezdésében meghatározott általános szabályok szerint, vagyis a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell teljesíteni.
A bejelentés - amely nem tévesztendő össze a bevallással - elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezményről az Art. 172. paragrafusának (2) bekezdése rendelkezik, amelynek második fordulata kimondja, hogy az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.
Kérhető méltányosság
Lévén új kötelezettségről van szó, a NAV szakembereit arról is megkérdeztük, hogy kérhető-e, s ha igen miként méltányos elbírálás. Válaszként a hivatalnál elmondták, hogy a mulasztási bírság kiszabásánál a hatóság Art. 172. paragrafusának (21) bekezdése alapján mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szabnak ki, vagy mellőzik annak kiszabását.
Fotó: Fényes Gábor
Az Art. 134. paragrafusának (3) bekezdése alapján pedig az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A NAV a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
A bírságtartozás elengedését az adózó az illetékes megyei/fővárosi adóigazgatóság fizetési kedvezmények szakterületétől kérheti a szankciót megállapító határozat jogerőre emelkedését követően.
Számítani lehetett problémákra
Az állami adóhatóság a NAV-tól kapott tájékoztatás szerint egyébként vélelmezte, hogy a foglalkoztatók és a kifizetők az adó- és járuléktörvények 2012. évi változásainak késői elfogadása miatt nem tudtak időben felkészülni a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek biztosítási jogviszonyára vonatkozó bejelentési kötelezettségek teljesítésére.
A NAV értesítőit is érdemes figyelmesen elolvasni
Több mint 801 ezer fővárosi és Pest megyei gazdálkodó szervezet, magánszemély és egyéni vállalkozó kap az idén folyószámla-kivonatot, illetve pótlékértesítőt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) regionális adó főigazgatóságától. Sok kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat az érintettek, ha az értesítőt figyelmesen átolvassák, és eltérés vagy kérdés esetén egyeztetnek az illetékes adóigazgatósággal.
Tekintettel arra, hogy a jogszabályváltozásokkal érintett adózók számára rövid felkészülési idő állt rendelkezésre, az állami adóhatóság a társas vállalkozónak minősülő vezető tisztségviselőkre vonatkozóan késedelmesen benyújtott 12T1041 jelű adatlapoknál méltányosan járt el, illetve tájékoztatóban értesítette az érintett adózókat a foglalkoztatói bejelentési kötelezettségről - jelezték a hatóságnál. Hozzátéve, hogy amennyiben a társas vállalkozás eddig nem teljesítette a jogszabály által előírt 'T1041 jelű adatlapon történő foglalkoztatói bejelentési kötelezettségét, akkor azt pótolhatja visszamenőlegesen.
Az új cégek hibáznak a leggyakrabban
A NAV ellenőrzési tapasztalatai alapján a jogszabályváltozás figyelmen kívül hagyásával a leggyakrabban az újonnan alakult vállalkozásoknál találkoznak. A kiszabott mulasztási bírságok mértéke társaságonként jellemzően 25 ezer és 100 ezer forint között alakult.
