Arrogáns főnököd van? Csak a bizonytalanságát kompenzálja

2019. április 20. szombat - 07:30 / Kriston László
  •    

Kivonulóban van a munkaerőpiacról a nyugdíjkorhatárt elért, rangidős hazai vezetőgeneráció, a régi gárda, mely még ’89 előtt szocializálódott. És már nem találják a közös hangot a húszasokkal, de sokszor még a harmincasokkal sem. A Piac & Profit Csapatépítési trendek – 2019 című konferenciájának előadói ismertették a dilemmákat.

A második világháború utáni népességnövekedés korosztályára akasztották a baby boomer generáció nevet. Nálunk Ratkó-gyerekeknek hívták őket, a születésszabályozást az ’50-es években bevezető miniszterasszony neve okán. Hazánkban akkoriban 12 százalékkal ugrott meg a születések száma. Ez a generáció adja most át a stafétát a fiatalabb generációnak, vagy küszködik azzal, hogy elengedje a hatalmat és a hatalom gyakorlásának érzését.

Fizetek neki, és még jópofizzak is vele?
A munkaerőhiány miatt a munkavállalók válogatnak a munkahelyek között. Ha elege van a főnökből vagy a munkahelyi körülményekből, elmegy máshova. Hogyan lehet megtartani hát a munkaerőt? Mindenképpen többel, mint pusztán fizetésemeléssel. Mert a lojalitás és a felmondás is ösztönös, zsigeri szinten működik.

Már a fiatalabb korosztály, az X generáció legidősebb tagjai is ötvenes éveik közepén járnak, s igencsak lemaradóban vannak a kor változásai és munkaerőpiac igényeivel szemben. Hiszen ne feledjük: nagyjából 10 kisgyerekből hatnak olyan munkahelye lesz, amely egyelőre nem létezik. Ennek ellenére sanszos, hogy a X-esek még legalább 10-15 évig – nagyjából 2030-ig – a nyeregben marad(hat)nak.

Borbély László úgy látja, az ő generációja, az ötvenesek még nagyon meg akarják mutatni, hogy ők az urak a háznál, hogy ők még igenis tudnak. És nagyon erőből csinálnak mindent. A régi, senioritásra alapozó tekintélyelvűséget hozzák. Csakhogy erre az új generáció már nem vevő.

Ez a generáció a digitális eszközöket már nem tudja olyan bravúrosan kezelni, mint a fiatalok, akik sok mindent agilisabban oldanak meg. Tehát borul a főnök kompetenciája. „Megjelent a bizonytalanság és a félelem, ezt kompenzálja ez a generáció arroganciával. Mindent akar még, miközben retteg attól, hogy már túl öreg” – vélekedett Borbély a Piac & Profit Csapatépítési trendek – 2019 című konferenciáján.

főnök és alkalmazottak egy asztal körül

Kép: Freestock

Borbélynak is vannak tapasztalatai arról, milyen ki nem jönni a főnökkel. „Sosem álltam be a sorba, mindenhol freak voltam. Ezért volt körülöttem feszültség. Közegellenállás. Ugyanezt érezhetik most a fiatalok. Nagyon velük vagyok.”

Dr. Ludvigh Károly, a Stratego ügyvezetője azt tapasztalta, sok vezető panaszkodik: „Miért mondja meg nekem a beosztottam, hogy hogyan legyek vele kedves?” És jön a kiakadás: „Basszus, mindjárt jön a Z generáció is, azzal mit fogok kezdeni, ha még élek?! Engem mint (közép)vezetőt senki és semmi nem vesz figyelembe. Miért kellene hát nekem mindent és mindenkit figyelembe venni?”

Pedig külsőre és életstílusra sokat fiatalodott a társadalom fősodra. Akik vigyáznak magukra, egészségükre, nem amortizálják testüket, nem élik fel idő előtt a mentális és testi erőforrásaikat, azok fiatalosabban viselkednek és néznek ki, mint tíz-húsz éve az ő korukban az emberek. „Az USA-ban azt mondják, hogy az 50 az új 30. Egzisztenciálisan már jól van, mentorál, kreálja az örökségét, radiál, sugározza az életszemléletét, a szakmai tudását. A hiteles vezető követhető, esszenciája és fókusza tud lenni a tudásának, ami vonzó mások szemében” – magyarázta Borbély.

Generációváltás testközelből: az utódom legyen, ne a klónom
Folytatjuk a Piac & Profit egyedülálló sorozatát, amelyben egy magyar családi vállalkozásban megkezdett generációváltást követjük nyomon. A következő részben a régi és az új ügyvezetőt ültettük le egy rendhagyó páros interjúra, és azzal szembesítettük őket, hogyan látják a folyamatot a külső partnerek és a megrendelők.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek