A vállalatok többsége még nem látja át, hogy a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) törekvései, mint például a nettó zéró kibocsátás elérése, hogyan járulnak hozzá az eredményességéhez. Ennek megfelelően a felmérés válaszadóinak mindössze negyede (24%) rendelkezik a klímavédelmi célok eléréséhez vezető világos stratégiával.
Biztató, hogy a vállalatok fenntarthatósági átvilágításáról (CSDDD), valamint fenntarthatósági jelentéstételéről (CSRD) szóló európai uniós irányelvekre válaszul szinte minden megkérdezett szervezeti változtatásokat hajt végre, azonban ezek többsége még nem jelent gyökeres átalakulást. Az előrelépést hátráltatja, hogy a megkérdezettek mindössze 40%-a van tisztában azzal, miként férhet hozzá az Európai Zöld Megállapodás (EU Green Deal) keretében elérhető finanszírozási forrásokhoz.
Fotó: Depositphotos
Számos ígéretes klímavédelmi beruházást és fejlesztést mulasztanak az európai társaságok csak azért, mert még nem ismerték fel az ESG szempontok üzleti előnyeit – emelte ki Lukács Ákos az EY Klímaváltozással és Fenntarthatósággal foglalkozó területének vezető partnere. Pedig azok a cégek, amelyek ennek megfelelően működnek, a befektetők és a pénzügyi piacok számára is vonzóbbak. Ezt bizonyítja, hogy Magyarországon már törvényi szinten szabályozzák a fenntartható vállalati működést. Az idén életbe lépett ESG-törvény értelmében az érintett hazai társaságoknak környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból is át kell világítaniuk működésüket – tette hozzá.
