A legjellemzőbb gondok a fordított áfával

Mi is az a fordított áfa?

A fordított áfa fizetési kötelezettséget az Áfa tv. 142§-a szabályozza. A fordított áfa jelentése, hogy az általánostól eltérően az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti, természetesen akkor, ha belföldi áfa alanynak minősül. Amennyiben a beszerző magánszemély vagy alanyi adómentes stb., akkor természetesen ő rá nem lesz érvényes a fordított áfa fizetési kötelezettség. Tehát a számlázási láncban az utolsó láncszemig mindenki „áfa mentes” azaz fordított áfa-s számlát állít ki (az előzőek figyelembevételével).

Nézzünk egy példát: nettó 1.000.000 Ft,- értékben igénybe veszünk kölcsönzött munkaerőt (2015. január 1-től esik teljes körűen fordított adózás alá). Ebben az esetben a munkaerő kölcsönző számunkra fordított áfa-s számlát állít ki, azaz mi fogjuk a jelenleg 270.000 forintos áfa tartalmát megfizetni az adóhatóságnak és a munkaerő kölcsönző cégnek csak a nettó 1.000.000 Ft,- összeget utaljuk át. Így a bevallásunk alapján, ezen számlával kapcsolatosan 270.000 forint fizetendő és 270.000 forint levonható adót fogunk szerepeltetni. Kvázi ezen összeggel kapcsolatosan nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség, szemben azzal, hogy idáig a szállítónak ki kellett fizetni és legkorábban a teljesítés időpontja szerinti bevallási időszakban tudtuk azt levonásba helyezni.

Egy másik példa: egy magánszemélynek végzett építési engedélyköteles ingatlan építkezésében villanyszerelő alvállalkozóként veszünk részt, amely munka értéke nettó 4.000.000 forint, de a kisegítő munkákra további alvállalkozó munkáját vesszük igénybe 1.000.000 forint értékben. Leegyszerűsítve ebben az esetben az alvállalkozó számunkra nettó 1.000.000 forintos számlát fog kiállítani és mi nettó 4.000.000 forintos számlát fogunk kiállítani a fővállalkozónak. Azaz az igénybe vett szolgáltatás után 270.000 forint áfa-t fogunk + és – ban szerepeltetni a bevallásunkban, míg a fővállalkozó fizeti meg az általunk kiállított számla 1.080.000 forint áfa tartalmát. Ezt ő is + és – ban is szerepelteti a bevallásában, ellenben mivel a végfelhasználó nem áfa alany ezért a tőle kapott ellenérték utáni áfa összeget ő fogja megfizetni. Tegyük fel, a fővállalkozó a villanyszerelési munkát nettó 5.000.000 forintért számlázza ki az építtetőnek. Ebben az esetben egyéb körülményeket figyelmen kívül hagyva a fővállalkozó fog 1.350.000 forint áfa-t befizetni az állam részére. Tehát így a láncolat alján szereplő alvállalkozó a 270.000 forintos áfa-t nem tudja „elsumákolni”. Sok esetben ezek az összegek pedig még nagyobb arányúak voltak.

(Az éves magyar GDP közel kétszerese tűnik el az Európai Unióban, Magyarországon pedig körülbelül 300 milliárd forintos bevételkiesést okoznak az áfacsalók. Szakértők szerint a fordított áfafizetés kiterjesztése hatékony megoldás a visszaélések visszaszorítására.)

Nem mindegy, mikor derül ki!

1. Saját magunk vesszük észre még adóellenőrzés előtt

Ez lehet a gazdasági esemény bármely szereplője (fővállalkozó, alvállalkozó). Ebben az esetben „büntetlenül” azonnal fordított áfa-s javító számlákat kell kiállítani és önellenőrizni az áfa összegeket. Illetve természetesen meg kell ejteni az egymás közti elszámolást. A mihamarabbi önellenőrzés a lánc legvégén szereplő (fővállalkozó) legfontosabb érdeke a bírság elkerülése végett.

2. Egyes adókötelezettségek ellenőrzése során derül ki

A legtöbb esetben adóhivatal hívja fel a vállalkozások figyelmét a hibára. Amennyiben még csak egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló vizsgálat van folyamatban, minél hamarabb meg kell ejteni az önellenőrzést még azelőtt, mielőtt kiírnák a bevallások utólagos vizsgálatát. Ebben az esetben nincs adóbírság, maximum önellenőrzési pótlék.

3. Bevallások utólagos vizsgálatának ellenőrzése során derül ki

Amennyiben már bevallások utólagos ellenőrzését rendelte el az adóhivatal, amely keretében felmerül a fordított áfa alkalmazásának hiánya és ez a tény biztosan megállja a helyét, akkor egyetlen cél lehet elérni a bírság mértékének minél alacsonyabb összegben történő kiszabását. Ez természetesen mindig az adott helyzettől függ és tapasztalatunk szerint megfelelő képviselettel komoly eredményeket lehet elérni!

Tehát ha nagyon leegyszerűsítve nézzük, akkor az alvállalkozói láncolatban senki sem fizet áfa-t, azaz azt nem is csalható el. Kizárólag a fővállalkozó bír annak a lehetőségével, hogy az áfa bevallási illetve fizetési kötelezettségének ne tegyen eleget, amely esetben adóvégrehajtási, felszámolási és a vezetők ellen akár büntetőjogi felelősségre vonási eljárás is indulhat.

Nagyon oda kell figyelni a fordított adózás alá eső vagy eshető tevékenységi körök esetében a helyes áfa fizetési mód meghatározására. Építőipari tevékenység esetén például a megrendelőnek kell arról nyilatkozni, hogy az ügylet fordított adózás alá esik, ezt azonban sokszor nem ismerik fel. Általában azért, mert új típusú tevékenységbe fog a vállalkozás vagy a jogszabály aktuális változására nem figyelnek oda, vagy nem megfelelően alkalmazzák. Ezért fontos a fordított áfa fizetés alá eső tevékenységek ismerete, illetve a könyvelővel szükség esetén adószakértővel történő egyeztetés.

A hibás áfa elszámoláshoz kapcsolódó számla korrekció és a bevallások önellenőrzése is sokszor bonyolult szakmai kérdés, ezért ezzel kapcsolatosan szükségessé válhat adószakértő bevonása.

A fordított adózási kötelezettség felismerése mindig a megrendelő érdeke!

Milyen problémák merülhetnek fel?

1. Problémát okozhat megrendelői részről fővállalkozói esetben, azaz ha tovább nem tudunk fordított áfásan számlázni. A fővállalkozó futhat az áfa összege után, amelyet az alvállalkozójától kell behajtania, illetve ha az adóhivatal tárja fel a fordított adózás hiányát akár 50%-ig terjedő bírságot is kiszabhat.

Az előző példánál maradva tegyük fel kifizettünk 4.000.000 forint + 1.080.000 forint áfa összeget az alvállalkozónak. Ebben az esetben az 1.080.000 forint áfa összeget vissza kell szereznünk az alvállalkozótól, de még valószínűleg azelőtt be kell fizetnünk az adóhivatalnak. Ellenben a legtöbb ilyen esetben az alvállalkozó már be is fizette az adóhivatalnak. Tehát ha nincs annyi likviditása, akkor előbb vissza kell igényelnie, hogy ki tudja fizetni a részünkre. Ezt az esetet pedig bonyolíthatja, hogy visszaigénylő pozícióban van-e illetve kap-e kiutalás előtti ellenőrzést, ami meghosszabbítja ezt az időt. Az adó visszaigénylés engedményezésére pedig hiába van lehetőség az a legtöbb esetben túl bonyolult és kivitelezhetetlen. További problémát vet fel, ha minderre az adóhivatal adóellenőrzés során jön rá, mert akkor még bírsággal is számolnia kell, ami alapból 50%, de ebben az esetben a mértéke mérsékelhető, érdemes szakemberhez fordulni.

Néhány jó tanács

Mielőtt a partnerünknek számlázunk, és nem vagyunk biztosak abban, hogy az adott termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás az egyenes vagy fordított adózás alá tartozik, nyilatkoztassuk nyugodtan a partnerünket.
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy milyen a vevőnk jogállása (azaz olyan adózó-e, akitől az adófizetési kötelezettség elvárható), forduljunk az illetékes NAV Főigazgatósághoz.
Ha biztosak vagyunk abban, hogy fordított adózású ügyletet számlázunk, figyeljünk arra, hogy ezt a megnevezést mindig tüntessük fel a számlánkon, illetve tüntessük fel a vevőnk adószámát is, mivel az adót neki kell a költségvetés felé rendeznie.
A számlabefogadónak különös figyelmet kell fordítania a befogadott bizonylatra, mivel adólevonási jogot csak alakilag és tartalmilag hiteles számla alapján gyakorolhat.

2. Másik jellemző probléma amikor egy szereplő be is fogad és ki is állít számlát a folyamatban. (Fővállalkozó alvállalkozójának, illetve minden olyan alvállalkozónak a szerepe, aki további alvállalkozókat foglalkoztat.) Ez esetben a fővállalkozónak keletkezik az áfa összegére igénye velünk szemben, amelyet az alvállalkozónktól és az adóhivataltól kell behajtanunk.

Ugyancsak vegyük elő az előző példát. Normál áfa fizetés esetén, 270.000 forint áfát fizetünk tovább (azaz ennyivel kevesebbet vallunk be), míg 1.080.000 forint összegű áfát bevallunk amit nem nekünk kellene. Ha be is fizettük akkor 810.000 forintos különbözetet tudunk visszaigényelni, ennyivel vallottunk be többet a szükségesnél. Ebben az esetben vissza kell kérnünk az alvállalkozó részére kifizetett 270.000 forint áfa összeget és vissza kell fizetnünk a fővállalkozó által kifizetett 1.080.000 forintos ÁFA összeget. Az adójog igazságtalansága, hogy ebben az esetben is keletkezhet bírságunk, mivel a korrekcióhoz fűződő levonási jogunk a fordított áfás számla kiállításának (és a számla átadásának) időpontjában keletkezik és nem az eredeti teljesítési időpontban.

Amennyiben az alvállalkozónk időközben esetlegesen fizetésképtelenné válik komoly problémánk léphet fel, mivel a Fővállalkozó által visszakövetelt összeget nem fogjuk teljes egészében visszakapni az alvállalkozótól, ráadásul a helyzet nem a mi hibánkból idéződött elő. Ezért kell minden ügyletet ilyen szempontból megvizsgálni.

Kocsis Zoltán Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda Kft. www.drvilmanyi.hu