A hazai felnőtt lakosság meghatározó része, hetven százaléka legalább hetente egyszer használja az internetet, derül ki az Európai Gazdasági Bizottság felméréséből. Azok aránya, akik háromhavonta legalább egyszer használják a világhálót 73%, azaz azok a magyarok, akik használják a netet rendszeresen élnek is vele. A nemek között sincs jelentős eltérés. Bár a férfiak magasabb arányban interneteznek, de a nők lemaradása csupán néhány százalék. Igaz, ez a különbség már egy évtizede állandó.
A Google verhetetlen
A hazai internet szinte használhatatlan a Google nélkül. A lakosság több mint 96 százaléka használja a Google keresőjét, míg a többi keresőmotor piaca egy százalék alatt marad. A cég más már területen is verhetetlen. Az internetes böngészők piacán a Google Chrome a piacvezető, és a magyarok 58 százaléka használja a Google levelezőrendszerét a Gmail-t. Az okostelefonok 75 százalékán a Google Android operációs rendszere fut, és videónézésre a Google tulajdonában lévő YouTube-ot használják a magyarok.
Egyedül a közösségi médiában van hátrányban a keresőcég. Míg a Facebookot az internetezők több mint 85 százaléka használta, addig a Google közösségi oldalát a Google Plust a netezők kevesebb, mint 20 százaléka látogatta meg, de a rendszeres használata elhanyagolható. Aligha túlzás azt állítani, hogy a két cégóriás nélkül, az átlagos magyar internethasználó teljesen megbénulna – írja az ite.hu.
Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy az országon belül igen erőteljesek a különbségek. Míg a képzett fiatalok körében gyakorlatilag száz százalékos az internethasználat, az alacsony végzettséggel rendelkező középkorúaknál, az internethasználat alig haladja meg a 40 százalékot.
A legrosszabb a helyzet az idős, 55 év feletti korosztály esetén, de alapvetően itt az iskolázottság dönt. Míg ebben a korosztályban az általános iskolai végzettségűeknek csak 9%-a használja a netet, addig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 85 százaléka.
Európában a középmezőnyben vagyunk
Európai összehasonlításban Magyarország nagyjából a középmezőny alsó felében helyezkedik el. Az élmezőnyben az északi országok vannak, Izland a listavezető 97 százalékos internethasználattal, de Norvégia, Finnország és Dánia is kilencven százalék feletti eredménnyel büszkélkedhet.
A lista hátulján jellemezően a déli, mediterrán és balkáni államok találhatóak, amelyeket Magyarország is megelőz. A régi uniós tagállamok közül Olaszország, Portugália, vagy Görögország is hazánk mögött található a listán.
A Közép-Európai országokat tekintve vegyes a kép. Romániát és Lengyelországot megelőzzük, de Csehország, Szlovákia, és legutóbb Szlovénia már előttünk jár a lakossági internethasználatban.