Recesszióban vagyunk
A KSH gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2012. II. negyedévében 1,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett, míg az építőiparé jelentősen visszaesett.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,2%-kal csökkent a bruttó hazai termék. A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek. A magyar gazdaság az első negyedévi visszaesés után így technikai értelemben recesszióba került.
A nemzetgazdasági minisztérium közleménye szerint 2012 második negyedévében Magyarország továbbra sem tudott elszakadni a nemzetközi dekonjunktúrális folyamatoktól. A 2011-es, európai szinten is magasnak számító 1,7%-os növekedés után 2012 második negyedévében a kiigazított adatok alapján 1%-kal csökkent a bruttó hazai termék, amely az előző negyedévhez képest kisebb mértékű visszaesés (a nyers adatok 1,2%-os csökkenésről tanúskodnak). A tájékoztató alapján a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. Ennek elsősorban oka a korábban rendkívül erős ipari szektor átmeneti lendületvesztése, amely a külgazdasági lassulás következtében jelentkezik. További negatív tényező lehet a mezőgazdaság előző évhez viszonyított gyengébb teljesítménye. E mögött a tavalyi, több éves viszonylatban is kiemelkedő növekedés mellett a szektor számára kedvezőtlen időjárási körülmények is szerepet játszottak.
A jövő évtől azonban folyamatos javulásra lehet számítani: több nagy ipari beruházás is megkezdi működését, illetve eléri kibocsátásának tervezett szintjét, amely mind a termelésben, mind az exportban jelentkezni fog.
Borúlátó elemzők
Korábban a Gazdaságkutató Intézet (GKI) közölte, hogy az első negyedéves és az évközbeni adatok alapján a magyar gazdaság EU-n belül kirívóan jelentős visszaesését jelzik. Az előrejelzése szerint az európai és hazai várakozások romlása, a költségvetési kiigazítás keretében bejelentett adóemelések és a reáljövedelmek 3% körüli idei visszaesése következtében idén már nem várható a gazdasági növekedés megindulása.
A konvergencia-program elegendő lehet a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetéséhez, s gyakorlatilag már megszűnt a kohéziós források 2013. évi befagyasztásának veszélye. A kormány politikájában és gazdaságpolitikájában azonban még nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a gyors IMF-megállapodáshoz, s különösen a gazdaság iránti befektetői bizalom növekedéséhez.
Az IMF és a magyar kormány közötti két éves pengeváltás kronológiáját itt olvashatja!
Londoni elemzők azonban nem ilyen optimisták: a nagy citybeli házak mindegyike az idei év egészére is recessziót valószínűsít a magyar gazdaságban. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemzőrészlegének közgazdászai 0,4 százalékos negyedéves összevetésű GDP-csökkenést jósoltak, éves összehasonlításban 1,3 százalékos visszaesést. A JP Morgan szakértői 2012 egészére 1,2 százalékos GDP-csökkenést várnak Magyarországon.
A Goldman Sachs (GS) szakértőinek előzetes becslése 0,1 százalékos negyedéves és 1,2 százalékos éves GDP-mínuszt valószínűsít az előző negyedévről, szezonális és munkanaphatással kiigazított számítás alapján. A cég szakértői szerint a magyar gazdaság fő kereskedelmi partnerének számító euróövezet jövőjével kapcsolatos bizonytalanság, valamint a hazai üzleti környezet együtt nagy valószínűséggel a beruházási érték újbóli visszaesését eredményezte a második negyedévben.
Ha nem következi be előre nem látott fordulat a külső környezetben, akkor ezek a folyamatok várhatóan folytatódnak a második fél évben is a Goldman Sachs elemzői szerint, akik 2012 egészére 1,0 százalékos GDP-visszaesést várnak a magyar gazdaságban.
Nyeste Orsolya, az Erste makroelemzője szerint továbbra is a nettó export támogatja a gazdaságot, az alacsony belső kereslet és beruházási aktivitás azonban rontja az adatokat. A növekedési kilátások sem jók, hiszen az eurózóna konjunktúrája nem erős és a belső kereslet felpörgésére sem lehet számítani - tette hozzá. Az Erste elemzői ezért az eddigi, idei 0,5 százalékos gazdasági visszaesésre vonatkozó előrejelzésüket 0,8 százalékos csökkenésre rontották. Jövőre 1 százalék körüli GDP-növekedést várnak.
Az infláció 5,8 százalékos mértéke meglepte az elemzőt, aki ennél alacsonyabbra számított, elsősorban a szezonális élelmiszerek nagyobb áresését prognosztizálta. Az élelmiszerek áralakulás továbbra is inflációs kockázatot jelent - mondta. Hozzátette ugyanakkor, úgy látszik a monetáris tanács külső tagjai sokkal inkább az ország kockázati megítélésének alakulását tartják szem előtt, mint az inflációt, legalábbis erre utal két külső tagnak a monetáris lazítás közelségéről szóló korábbi nyilatkozata. Nyeste Orsolya szerint ez is mutatja a monetáris tanács tagjai között, a folyamatok megítélésében meglévő ellentétet. Az elemző úgy vélte: az IMF/EU-megállapodás megkötéséig érdemi kamatcsökkentés nem valószínű, a monetáris lazítás a negyedik negyedévben kezdődhet meg.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt közölte: a várakozásoknál kissé rosszabb az 1,2 százalékos GDP-csökkenés, és a 0,2 százalékos negyedévi visszaeséssel a hazai gazdaság technikai recesszióba került. A termelési oldalon az információ, telekommunikáció és vendéglátás kivételével szinte minden ágazatban csökkenés, illetve stagnálás volt. A legnagyobb visszaesés továbbra is az építőipart jellemzi, míg a mezőgazdaság termelése a súlyos aszály miatt csökkent jelentősebb mértékben. Az ipari termelés gyakorlatilag stagnált.
A felhasználási oldalon a fogyasztás visszaesése felgyorsult, amit a kiskereskedelmi adatok is tükröznek, míg a beruházások feltehetően továbbra is visszaesést mutatnak, bár némileg csökkenő mértékűt. A gazdaságot így továbbra is az export húzza, annak ellenére, hogy a külső kereslet az európai adósságválság hatására romlott.
A következő negyedévekben lassú javulásra számít az elemző, ami nagyrészt a Mercedes termelésének fokozatos felfutása segíthet (a kecskeméti üzemben júliusban vezették be a második műszakot), míg az utolsó negyedévben termelésbe lép a GM motorgyártó üzeme is.
Amennyiben a forint árfolyama a jelenlegi szinteken stabilizálódni tud, a fogyasztás visszaesése feltehetően nem mélyül tovább. Az idei GDP előrejelzést a TakarékBank 0,7 százalékos visszaesésre rontották, jövőre továbbra is 1,5 százalékos növekedésre számítanak, részben bázishatások, részben az Audi üzem termelésbe állása miatt.
Az infláció is megindult
Júliusban a fogyasztói árak 5,8%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Egy hónap alatt emelkedett a dohányáruk és a szolgáltatások ára, csökkent az üzemanyagok és az élelmiszerek ára. 1 hónap alatt - 2012. júniushoz viszonyítva - a fogyasztói árak 0,1%-kal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára 0,2%-kal csökkent. Árcsökkenés következett be a tojás (3,6%), az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (2,8%), a sertészsiradék (2,3%) és az étolaj (0,9%) esetében. Növekedett a liszt (1,9%), a száraztészta (1,2%), a csokoládé, kakaó (1,0%) és a párizsi, kolbász (0,9%) ára. A főcsoportok közül a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben, 0,8%-kal, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 6,7%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk esetében szintén áremelkedés volt megfigyelhető (0,5%). A tartós fogyasztási cikkek ára nem változott az előző hónaphoz képest. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek ára átlagosan 2,2%-kal csökkent. Szintén árcsökkenés következett be az egyéb cikkek esetében (1,0%), ezen belül a járműüzemanyagok ára 2,5%-kal csökkent. A háztartási energia körében kis mértékű árcsökkenés volt megfigyelhető (0,3%).
12 hónap alatt, 2011. júliushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,1%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (34,4%), a sertészsiradék (24,3%), a csokoládé, kakaó (20,2%), a kávé (12,5%), a párizsi, kolbász (10,5%) és a sertéshús (9,5%) ára. Árcsökkenés következett be a liszt (10,7%) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 14,1%-kal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén átlag felett, 7,1%-kal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 12,2%-kal, a gyógyszerek, gyógyáruk 4,2%-kal drágultak.
A háztartási energia átlag feletti 6,3%-os áremelkedésén belül a palackos gáz 11,3%-kal, a távfűtés 8,4%-kal drágult. A szolgáltatások esetében 4,1%-os volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 7,8%-kal, a csatornadíj 5,3%-kal drágult. A ruházkodási cikkek szintén átlag alatt drágultak (2,6%), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,9%-kal kellett kevesebbet fizetni, 2011. júliushoz képest.
Az EU 27 tagországában 2012. júniusban a fogyasztói árak - az előzetes harmonizált adatok szerint - átlagosan 2,6%-kal voltak magasabbak, mint 2011. júniusban. A legkisebb áremelkedést Svédországban (0,9%) és Görögországban (1,0%), a legnagyobbat Magyarországon (5,6%), valamint Észtországban és Máltán (4,4-4,4%) mérték.
