A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett első gyorsbecslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) nyolc éve példátlan ütemben, 3,9 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 3,7 százalékos volt a GDP éves összevetésű bővülése, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékos volt a gazdasági növekedés.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a várakozásokat felülmúlta a növekedés. Az eddigi statisztikák alapján számítani lehetett arra, hogy erős lesz az idei év, erre az ipari, az építőipari, a kiskereskedelmi vagy a külkereskedelmi adatokból lehetett következtetni. Hozzátette: az év egészében 3 százalékot meghaladó GDP-növekedés várható, ami „elég régen történt Magyarországon”. Ugyanakkor sok szektorra, köztük a szolgáltatásokra nincs rátekintésük az elemzőknek, ezért volt az óvatosság az előrejelzésekben – mondta. A vezető elemző szerint az ipar és az építőipar mellett a GDP többi összetevőjének teljesítménye is erős lehetett.
Megjegyezte, hogy az év hátralévő felében nem nő tovább a dinamika. Ennek azonban nem a gazdaság lassulása az oka, hanem a bázisadatok erősödése. Kitért arra is, hogy az erős adatot számos egyedi tényező befolyásolta, köztük az uniós források gyors ütemű felhasználása, a gyenge bázisadatok vagy a feldolgozóiparban létrehozott új kapacitások miatti növekedés. Kérdés, hogy ezek közül a jövő évben melyik marad fenn. Véleménye szerint olyan mértékű új kapacitásbővülésre nem lehet számítani, mint ami az idei évben volt, ezért ennek a hatása kisebb lesz, ahogy az uniós pénzek felhasználási üteme is csökkenhet technikai okok miatt. A bázisadatok pedig erősebbek
A Raiffeisen vezető elemzője így 2-2,5 százalékos növekedést vár jövőre. A jövő évi előrejelzés lefelé mutató kockázatai között említette a nyugat-európai gazdaságok magyar termékek iránti keresletének alakulását, az orosz–ukrán konfliktust. A pozitív hatások közül kiemelte a devizaadósok havi törlesztési terheinek várhatóan jelentős mértékű csökkenését és a belső kereslet, a lakossági fogyasztás erősödését.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szintén azt hangsúlyozta, hogy az adat jelentősen felülmúlja a bank 3,3 százalékos és a piac 3,5 százalékos növekedési prognózisait. Az Erste Bank elemzői is úgy látják, hogy a korábban várt éves átlagos 3 százalékos előrejelzésüknél nagyobb GDP-bővülés lehet az idei év egészében. Az előzetes számokból ugyan még nem látszik a növekedés struktúrája, de a KSH szerint a fő hajtóerőt az építőipar, illetve az ipari termelés bővülése adta, ami Gabler Gergely szerint nem meglepő. A járműgyártás és az ehhez kapcsolódó beszállítói ágak adták az ipari termelés 11,3 százalékos növekedésének fő gerincét, elsősorban az Audi és Mercedes gyárak kapacitásbővítése és a nemrégiben bevezetett harmadik műszakok miatt. Az építőipart pedig a többnyire EU-forrásokból finanszírozott állami projektek hajtották, mint például a vasút- és közúthálózat fejlesztése, illetve a sportlétesítmények építése.
A vezető elemző szerint az év hátralevő részében már lassulás várható, miután a tavalyi második félév már kedvező növekedési számokat hozott, így magasabb viszonyítási bázist jelent a későbbi negyedévekhez. Ezenkívül az euróövezetben látható lassulás, a gyengébb konjunktúramutatók, az orosz szankciók várható közvetett negatív hatása, valamint a fokozatosan kifutó állami projektek is a lassabb növekedés irányába mutatnak. Ennek ellenére lehet a korábban várt éves átlagos 3 százalékos előrejelzésüknél nagyobb GDP-bővülés az év egészében – vélekedett.
