A növekedés legfőbb termelői forrása idén a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar, míg a felhasználási oldalon a beruházások segítik a bővülést – derül ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzéséből. Az európai uniós forrásokból megvalósuló állami és önkormányzati nagyberuházások mellett már az MNB Növekedési Hitelprogramja – elérve célját – enyhítette a hitelkínálati korlátokat, és serkentette a versenyszféra beruházásait. Annak ellenére, hogy tovább folyik a mérlegalkalmazkodás és a lakosság továbbra is jelentős óvatossági megtakarításokkal rendelkezik, a reáljövedelmet bővítő kormányzati intézkedések (többek között a személyi jövedelemadó rendszer változása és a rezsicsökkentés) hatására idén már stagnálhat a fogyasztás. A törékeny nemzetközi gazdasági helyzetben a hazai beruházási fordulat és az erősödő munkaerőpiac hatására 1 százalékos növekedésre számítanak a Századvég elemzői.
Jövőre a magyar gazdaság növekedése egy kiegyensúlyozott pálya mentén – a belső és külső forrásokra egyaránt támaszkodva – dinamikusabbá válhat. A nemzetközi konjunktúra fellendülésével párhuzamosan az idei évinél dinamikusabb, 5 százalékot meghaladó exportteljesítmény továbbra is támogatja a növekedést. A fogyasztási fordulatot a lakossági bizalom és a reáljövedelmek emelkedése hozza el.
A versenyszférában a tovább bővülő foglalkoztatottság, míg az állami szektorban a pedagógusi életpálya-modell javítja a lakosság jövedelmi kilátásait. Emellett pedig az olyan kormányzati intézkedések, mint a „Gyed Extra”, a családi adókedvezmény kiterjesztése és a minimálbér megemelése is növelik a rendelkezésre álló jövedelmet.
Az infláció 2013–2014-ben éves szinten mélyen a jegybank 3 százalékos célja alatt marad, de a jövő év végére felgyorsul. Ennek legfőbb oka, hogy a szabályozott árak csökkentésének hatásai kikerülnek a bázisból, valamint az erőteljes gazdasági növekedés kereslet oldali inflációs nyomást generál. A monetáris politika mozgásterét elsősorban még mindig a globális kockázati környezet, a Fed mennyiségi lazító intézkedéseinek jövő évben várható kivezetése befolyásolja. Emellett a monetáris politika számára releváns időhorizonton a belső kereslet felfutásából fakadó inflációs nyomás a kamatemelési ciklus megkezdését igényli. Az intézet elemzői így arra számítanak, hogy az MNB lazító ciklusa a jövő év elején, 2,8 százalékos kamatszintnél éri el a mélypontját.
A kiegyensúlyozott pálya mentén haladó dinamikus növekedés nem veszélyezteti az ország külső egyensúlyi pozíciójának alakulását, az elemzők 2014-ben is folyó fizetési mérleg többletet prognosztizálnak. A költségvetési hiány az intézet munkatársainak becslése szerint 2013-ban és 2014-ben is 3 százalék alatt maradhat, de jövőre szorosnak látszik a büdzsé.