Jobb-e az országnak, ha több a diplomás?

2018. augusztus 16. csütörtök - 16:02 / piacesprofit.hu
  •    

2010 óta felerősödtek azok a nézetek, hogy több szakmunkásra és kevesebb diplomásra van szükség, mivel Magyarország „újraiparosításra” szorul. Ennek ellentmond, hogy a modern, fejlett gazdaságok innováció vezéreltek, illetve gyorsan képesek adaptálni az új technikákat, technológiákat – hívja fel a figyelmet a GKI legújabb kutatásában.

A felsőoktatás különösen hatékonyan járul hozzá egy ország fejlődéséhez, a magas hozzáadott értékű termeléshez, szolgáltatáshoz. Ezen kívül, mivel jellemzően koncentráltan helyezkednek el a képző intézmények, jelentős hatást gyakorolnak a helyi gazdaságra.

Ez kétirányú: részben keresletet generálnak az oktatók, diákok (különösen a külföldi hallgatók) a helyi termékekre, szolgáltatásokra (fogyasztási hatás), részben pedig a különféle együttműködések révén hozzájárulnak a helyi K+F+I potenciálhoz. Ez utóbbi gyorsabb növekedést eredményezhet a felsőfokú intézmény környezetében működő vállalkozásoknál. A GKI Gazdaságkutató Zrt. megvizsgálta, hogy ez a hatás mennyire érvényesül hazánkban. Kimutatható-e a felsőfokú oktatás térségfejlesztő hatása az intézmények székhely településein, illetve abban a kistérségben, ahol felsőoktatás zajlik?Kellenek-e a diplomások.docx

A vizsgálat során az Oktatási Hivatal adatai alapján csoportosítottuk a felsőoktatási hallgatók létszám adatait a képzés helyszíne és területe (orvos, agrár, műszaki, gazdasági, pedagógus és egyéb) alapján 2008-ra és 2016-ra. Megvizsgáltuk, hogy milyen kapcsolat van a települési fejlettség és a különböző felsőoktatási képzési területek között. Települési szinten nem volt értelmezhető korreláció sem a hallgatók számának, sem a hallgatói szám változásnak. Ezért járási szinten is megvizsgáltuk a hatásokat. Budapestet (a főváros speciális helyzete miatt) kihagytuk a vizsgált települések közül, mivel a fővárosban önmagában többen tanulnak a felsőoktatásban, mint a többi településen összesen!Kellenek-e a diplomások2.docx

A járások közül kiemelkednek azok, ahol olyan egyetem található (debreceni, győri, pécsi és szegedi), ahol legalább 10 ezer hallgató van. 4 járásban 5-10 ezer hallgató, míg 7 járásban 1500-5000 hallgató volt 2016-ban. 10 járásnál volt még érzékelhető a hallgatói létszám (500-1500 között), s további 12 járásban voltak még kis létszámú felsőoktatási képzési helyek. A maradék 137 járásban nem volt felsőoktatási képzés. A következő térképeken a felsőoktatási hallgatók számát és a 2016-os járási fejlettséget ábrázoltuk. A járási fejlettség a GKI települési fejlettség adatainak népesség szerinti súlyozásából származik.

Fordulat az egyetemeken, több lesz a mérnök
Többen jelentkeztek és jutottak be mérnök szakokra 2018-ban a hazai felsőoktatási intézményekben, mint tavaly. Az idei felvételik adatai azt támasztják alá, hogy évről-évre – ha lassan is – növekszik az érdeklődés a műszaki- és természettudományok iránt a fiatalok körében, ami pozitív visszajelzés a magyarországi fejlesztéseket tervező ipari-és technológai vállalatoknak.

Szignifikáns, közepes kapcsolatot mutatott a járási fejlettséggel a gazdasági, műszaki, orvosi képzéseken résztvevő hallgatók létszáma, míg gyenge a kapcsolat a jogi, az agrár és a pedagógiai hallgatói létszámokkal. Ennek részben az lehet az oka, hogy az itt képzettek nagyobb arányba helyezkednek a képzés helyétől eltérő járásokban.

Megnéztük, hogy a 2008-2016 közötti járási hallgatói létszám változásnakmilyen kapcsolata van a járási fejlettséggel. Ez közepesen erős kapcsolatot mutatott az orvosi egyetemek hallgatóilétszámának változásával, míg közepes, de negatívat az agrárhallgatók létszámának változásával. Minden egyéb képzési terület hallgatói létszám változása gyenge kapcsolatban volt a járási fejlettséggel.

Tehát települési szinten nincs, de járási szinten már van kimutatható együttmozgás. A kapott kép nem meglepő. A gazdasági, a műszaki és az orvosi felsőoktatási képzések olyan járásokban találhatóak, melyekben fejlettebb városok vannak, tehát az ezeken a képzéseken végző diplomások az adott járásban is képesek munkát találni. Az agrárhallgatói létszámok negatív kapcsolatát pedig az magyarázza, hogy a végzettek az egész országban szétszóródnak, így ennek a képzéstípusnak nincs jelentős lokális hatása.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.