Megélhetésünk kulcsa és záloga lesz a sharing economy

2017. június 16. péntek - 13:30 / piac-profit.hu
  •    

A megosztásos gazdaságba való átmenet kulturális, gondolkodás- és viselkedésbéli követelményeit és akadályait foglalta össze Dinya László, a Szegedi Egyetem tanára a Piac & Profit Sharing Economy című konferenciáján. Ha az automatizáció kiváltja a lakosság nagy részének a munkáját, s a garantált alapjövedelem csak a minimális megélhetésüket fedezi, akkor autójuk, lakásuk, gépeik, szaktudásuk stb. bérbe adásával tehetnek szert az emberek pluszjövedelemre a megosztásos gazdaságban.

“Aki komplex kérdésre egyszerű választ vár, az laikus, aki egyszerű választ ad, az politikus, a kettő kombinációja pedig életveszély”, kezdte mondanivalóját Dinya László, a Szegedi Egyetem tanára, aki először címszavakkal jellemezte és elemezte a minket körülvevő világot..

Összetett világ

  • egyének/demográfia: túlnépesedés, öregedés (baby boomer generáció nyugdíjba megy), urbanizáció, népvándorlás/menekültek (egymilliárd ember keresi a helyét);
  • politikai rendszer: globalizáció, populizmus, polarizáció;
  • értékrend, kultúra: új generációk, multikulti (világcégen belül is négy generáció működik együtt), hálózatok;
  • jogrend: erózió, Big Brother kultúra (állampolgárok pontozását javasolták Kínában), zöldülés.
  • innovációk: multipurpose, azaz sokfunkciós technológiák (elmosódnak a határok nano-, bio-, és infotechnológiák között, az új vívmányok mindegyiket egyszerre érintik), exponenciális/nem-lineáris világ (minden gyorsul);
  • civil szektor: mobilitás, önvédelem, bizalom;
  • üzleti szektor: koncentráció, tittytainment (Zbigniew Brzezinsky jelszava, a köznép és az alulfoglalkoztottak szórakoztatása, sőt eltartása garantált alapjövedelemmel);
  • árnyékgazdaság: cronyism (haveri kapitalizmus), átláthatóság (meztelen vállalatok kora, EU javaslat: blockchainben őrizni a cégek előtörténetét, hogy ne legyen eltüntethető és megmásítható, így minden simliskedés nyilvános), etika (jogszabályokat diktálnak cégek, amelyek finanszírozták a politikusok választási kampányát).

Fordulópont & gyorsulás

Az új technológiáknak köszönhetően minden üzleti folyamat felgyorsul: exponenciális világban élünk, ahol nőnek a szakadékok, a feszültségek -. figyelmeztetett az egyetemi tanár. Az S&P 500-as indexben szereplők vállalatok átlagéletkora az 50-es években még 60 év volt, mára ez lerövidült 15-20 évre (megszűnnek vagy beolvadnak más, feljövő cégekbe az iparági átalakulások miatt.)

A 2015-ben a top 10 szakma 2010-ben még nem is létezett. A mai fiataloknak arra kell felkészülniük, hogy pályafutásuk során hatszor-hétszer fognak szakmát váltani. Üzleti modellek, sőt egész ágazatok tűnnek majd el.

Világunkat olyan döntéshozók irányítják, akiknek az agya az atomkorszak előtt szilárdult meg”, írta Szentgyörgyi Albert 1986-ban. Helyettesítsük be az atomkorszak szót az internettel, és rögtön megkapjuk a mai politikai elit életképtelenségének és hiteltelenségének képletét – jelentette ki Dinya, aki aki szerint megvan az esély rá, hogy a “győztes mindent visz” elve fog érvényesülni, a többiek meg mehetnek a rezevervátumba. “A szereplők tömeges lecserélése következik. Nőnek a szakadékok, a feszültségek a szektorok között és a szektorokon belül is,” ami a társadalmi rétegek közötti egyenlőtlenséget is fokozza.

S hogy mire számíthatnak a lemaradók? Egyes becslések szerint a lakosság 80 százalékának munkájára nem lesz szükség az automatizáció miatt, ezért lehet szükség a garantált alapjövedelemre (universal basic income: erről itt olvashat részletesebben). Ez persze csak az alapköltségeket fedezi (lakásbérlet, rezsi, étel és valószínűleg ruhabeszerzés). Dinya szerint a sharing economy arra lesz jó, hogy ha az emberek ennél többet akarnak keresni, akkor a javaikat és tálentumukat (kocsi, lakás, nyaraló, szerszámgépek vagy a szaktudásuk stb. ) bérbe adhatják némi mellékes jövedelemért cserébe.

Magyar habitus

Dinya László szerint nem túl jó esélyekkel indul a magyar ember a globális versenyben. Egy uniós felmérés azt vizsgálta, hogy az egyes országokban milyen erősek az emberekben a következő tulajdonságok. Mint kiderült, erős a magyarokban a változásellenesség, nem elég nagy a (politikai) hatalomtól való távolságtartás, alacsony az önsegítés képessége, de nagyon erős a versengésre irányuló hajlam – ami azt is jelenti, hogy alacsony a win-win szituációk kialakítására való képesség. “Habzó szájú lúzerek országa vagyunk”, vonta le ebből a következtetést Dinya.
A Szegedi Egyetem tanára végezetül néhány alapelvet vázolt fel, ezek szerinte elősegíthetik egy fenntartható világ létrehozását:

  • profitmaximálás helyett: céltudatos, küldetéstudatos márkák (társadalmi felelősségvállalás, környezeti tudatosság);
  • globális piacterek helyett: lokális piacterek a neten (a sharing economy platformjai);
  • konfekció helyett: személyes, személyre szabott kínálat;
  • lassú kiszállás helyett: azonnali házhozszállítás;
  • “nesze, ez van” helyett: koprodukció;
  • passzív fogyasztók helyett: kompetens ügyfelek.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek