Londonban kilométerenként 35 forintos felárat számít fel 2019 elejétől az Uber. Az összegyűlő pénzt a sofőrök elektromos autó vásárlására fordíthatják. Az Uber ezzel akarja zöldíteni flottáját és megindokolni, miért nem hajlandó csatlakozni London csúcsforgalmi adójához.

"Alapvető emberi jóság nélkül az Airbnb nem működhetne", mondta Brian Chesky, az Airbnb társalapítója. A vandalizmustól vagy a lopástól viszont a láthatóság tartja vissza a bérlőket. A transzparencia a legerősebb jóságra nevelő eszköz. Ha a lakást kibérlő személyek negatív kommentet kapnak, mert kárt tettek az ingatlanban, kidobja őket a rendszer. Megéri tehát jól viselkedni.

Már az első évben több millió dollárt költ a Lyft karbonsemlegesítő projektekre, vagyis olyan beruházásokra, amik üvegházgáz-megkötéssel ellentételezik az autóhasználattal járó káros anyag kibocsátást. Az Uber vetélytársa így próbál ügyféllojalitást kiépíteni a környezettudatos polgárok körében.

Minél hamarabb száll be egy cég a megosztásos gazdaságba, annál több esélye van az érvényesülésre. Még van tér az új platformok számára, de a későn érkezők idővel azon kaphatják magukat, hogy ez a vonat már elment, véli Kőszegi Árpád, a PricewaterhouseCoopers Magyarország menedzsere.

A megosztásos gazdaságba való átmenet kulturális, gondolkodás- és viselkedésbéli követelményeit és akadályait foglalta össze Dinya László, a Szegedi Egyetem tanára a Piac & Profit Sharing Economy című konferenciáján. Ha az automatizáció kiváltja a lakosság nagy részének a munkáját, s a garantált alapjövedelem csak a minimális megélhetésüket fedezi, akkor autójuk, lakásuk, gépeik, szaktudásuk stb. bérbe adásával tehetnek szert az emberek pluszjövedelemre a megosztásos gazdaságban.