A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területén mért egy lakosra jutó Települési Gazdasági Erő (TGE) az országos átlaghoz képest fokozatosan csökkenő mértékű, ami a Balaton térségének fokozatos gazdasági pozícióvesztését jelenti. 2013-ban az egy lakosra jutó országos átlagnak már csak alig 80 százalékát érte el a régió gazdasági ereje, míg a kilencvenes években ez az országos átlag másfélszerese volt.
A területi statisztikai vizsgálatok visszatérő problémája a települések, kistérségek, járások gazdasági teljesítményének időben és térben összehasonlítható módon történő becslése. A gazdasági teljesítmény általánosan elfogadott mérőszámát, a GDP-t ugyanis – módszertani okokból – mindössze megyei szinten számítja ki és közli hivatalosan is a KSH. Így tehát olyan gazdasági indikátorokra volt szükség, amelyek jól ragadják meg és írják le a települések gazdasági helyzetét és a települések egymáshoz képesti fejlettségi viszonyait - írta a turizmus.com.
A Települési Gazdasági Erő (TGE) adatsora évek között viszonylag nagy ingadozásokat képes mutatni, mivel egy-egy nagyobb, de csak időszakosan érvényesülő beruházás (pl. útépítés), vagy vállalkozásalapítási-, befektetési hullám jelentősen megemelheti az adott évre becsült adatot A lent látható grafikon azt mutatja be, a Balaton Régió becsült gazdasági teljesítménye minként aránylik az országos folyamatokhoz. Az ábra külön feltünteti a part menti és a nem parti településeket is.
Jól látszik az ábrán, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet a kilencvenes évek közepén még magasabb fejlettségi szinten állt, mint az országos átlag, majd fokozatosan pozíciókat vesztett, és 2002 környékén tartósan is az országos átlag alá süllyedt a BKÜ átlagos fejlettségi szintje. A BKÜ gazdasági növekedése rendre elmaradt az országos növekedési átlagtól. Egyelőre nem látszik trendforduló sem, a BKÜ folyamatosan veszít relatív fejlettségi pozíciójából.
Ma mindössze két olyan megye van – Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom –, amelyek fejlettségi szintje országos átlag feletti, és növekedésük lépést is tud tartani az ország átlagos növekedésével. Az ország összes többi megyéje átlag alatt található, és egy részük folyamatosan pozíciókat is veszít. Ha önálló megye lenne, a Balaton Régió ez utóbbi csoportba lenne besorolható, bár ilyen mértékű relatív pozícióvesztés, mint amit a BKÜ produkált, csak kivételes esetekben volt tapasztalható. (Pedig a magyar tenger újra kezdi visszanyerni a népszerűségét, belföldön és külföldön egyaránt.)
Érdemben árnyalja a képet, ha külön nézzük a BKÜ part menti, illetve parttól távolabbi településeit Ha a nem part menti, vagyis háttér településeket vizsgáljuk, esetükben azt látjuk, hogy átlagos fejlettségi szintjük alig-alig mutat mozgást a vizsgált hosszú idősor tekintetében. Ez azt jelenti, hogy e településkörnek a gazdasági növekedése nagyjából az országost követi évről-évre; nincs felzárkózás, de nincs leszakadás sem – szögezi le a közlemény.
Annál döbbenetesebb a part menti települések pozícióvesztése. Az ő átlagos fejlettségi szintjük a kilencvenes évek közepén még az országos átlag másfélszeresét is elérte, de a folyamatos zuhanás eredményeképp e településkör átlagos fejlettségi szintje 2013-ra már az országos átlag alá került. A régió általános visszaesésében tehát a part menti települések lassú, az országos átlagot meg sem közelítő növekedése játssza a kulcsszerepet.
Nem jutott több az uniós tortából
Többször elhangzó vélemény volt, hogy az uniós fejlesztési pályázatok elbírálásánál a Balaton Régió települései előnyt éveztek. Nos, a BKÜ területét alkotó 180 település közül összesen 18 olyan település volt, ahol az elmúlt években a projekt megvalósulási helye szerint nem nyújtottak be pályázatot, tehát a régió települései valóban aktívan pályáztak.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az Új Széchenyi Terv (ÚSzT) keretében 2007 és 2014. december 4-e között összesen 2718 projekt esetében ítéltek meg támogatást a BKÜ települései számára, amivel összesen mintegy 271 Mrd forint támogatásban részesültek. Ez azonban az országos összeg alig 2,62%-a, és ezzel a Balaton Régióban az egy főre (lakosra) számított támogatási összeg nem éri el az országos átlagot.
