300 forint fölött az euró – Köszönjük Görögország!

2012. május 23. szerda - 13:26 / piacesprofit.hu
  •    

Napról napra erősebben uralkodik el az a vélemény a piacokon, mely szerint a görög államcsőd elkerülhetetlen. Többek között emiatt látványosan gyengült az utóbbi hetekben a magyar forint, még a gyengélkedő euróhoz viszonyítva is: az euró árfolyama szerda délelőtt 303 forintig emelkedett. A Policy Agenda heti elemzésében azokat a forgatókönyveket mutatja be, amelyek a magyar kormánytól immár teljesen függetlenül alapvetően meghatározzák az ország további lehetőségeit.

Szerdán ismét elszabadultak az indulatok a devizapiacon: a görög válság, s ezzel együtt a dél-európai állam esetleges kilépése az euroövezetből újabb lendülettel küldte gyengülő pályára a közös európai pénzt, s vele együtt a hazai devizát, mint a régió leggyengébb láncszemének fizetőeszközét. Az euró a dollárral szemben délelőtt 1,262 dollárig gyengült, amely megfelel a január közepén beállított szintnek. Az euró árfolyama 303 forintig emelkedett, amely szint fölött utoljára 4 hónapja, január 23-án tartózkodott. A magyar gazdaság kilátásai (az elmúlt időszakban publikált gyenge makroadatokat, s a görög válságot is figyelembe véve) nem túl kedvezőek.

Az első negyedéves GDP-adat drasztikusan elmaradt a várakozásoktól Magyarországon: miközben az elemzők éves összevetésben stagnálást vártak az esztendő első három hónapjában a nemzeti össztermék 0,7 százalékkal csökkent, a naptárhatás kiszűrésével közölt adat 1,3, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték 1,5 százalékos esést mutatott. A KSH jelentés publikálását követően a nagy londoni elemzőházak számottevően rontották a magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó idei prognózisukat.

Magyarország a régió a leggyengébb pontja

Vitákra számíthatunk az EU-csúcson
Francois Hollande már az elnökválasztási kampányában kijelentette azt, hogy győzelme esetén a pénzügyi paktum újratárgyalását fogja kezdeményezni. Az EUobserver hírportál szerint a várható konfliktus élét Herman Van Rumpuy vette el azzal, hogy a szerdai EU-csúcs témájául egy új növekedési paktum kidolgozását jelölte meg. A nézeteltérések azonban elkerülhetetlenek a csúcson, ugyanis a francia elnök szorgalmazza az eurókötvények létrehozását is, amely intézkedéstől a német kormány továbbra is elzárkózik. Így elemzők szerint jelentős konfliktus lehet a német és a francia vezető között az eurókötvények kapcsán. Franciaország mellett a Bizottság, valamint Spanyolország, Olaszország és Írország is a kötvények létrehozása mellett kardoskodik.

A görög választási eredmények rámutattak arra, hogy az évek óta tartó megszorítások hatására még a kívülről nézve racionális tűnő forgatókönyvek ellen is képes szavazni a választók többsége. Emellett ez a helyzet újra ráirányította azokra az alapvető gazdasági nehézségekkel küszködő országokra a figyelmet, amelyek esetében egy negatív görög választási forgatókönyv esetén gyorsan pánikhangulat alakulhat ki.

Amikor a befektetői csoportok a közép-kelet-európai régióban lévő befektetéseikről döntenek (a Visegrádi-országok mellett Romániát, Szlovéniát, Bulgáriát,a Balti-országokat és esetleg Ukrajnát is tekintve), akkor abba az irányba haladnak, ahol a legkisebb kockázattal a legnagyobb profitot tudják realizálni. Ezért érdemes vizsgálni, hogy egy ilyen összehasonlításban milyen pozícióink vannak.

A legfrissebb gazdasági adatok szerint az előző negyedévhez képest 1,3 százalékkal csökkent a magyar GDP értéke. Ezzel Európában a legrosszabb adatot produkáltuk. Ha a régiónkat nézzük, akkor év/év összehasonlításban is negatív a helyzetünk, mivel a harmadik legrosszabb növekedési adattal rendelkezünk.

A jegybanki alapkamat az előbbi tizenegy ország közül nálunk a második legmagasabb (Ukrajnában 7,5%, míg Magyarországon 7%). Ez egyrészt ugyan növeli a befektetői kedvet, ugyanakkor drágábbá teszi a vállalkozások számára a forráshoz jutást, amely viszont tovább nehezíti a gazdaság kibontakozását.

Ugyancsak negatív hatású az inflációnk, mivel a környező versenytársaink közül nálunk a legmagasabb (5,7százalék) a mértéke. Ha csak a Visegrádi-tagállamokat nézzük, ott ez az adat 3,5-4% között ingadozik. Egyedül a munkanélküliségi ráta tekintetében pozitívabb a helyzetünk, mivel az ötödik legalacsonyabb a munkanélküliek aránya hazánkban a korábban vizsgált országok között.

Egyértelmű, hogy Magyarország gazdasági stabilitása erősen ingatag még a versenytársainkéhoz viszonyítva is. Mindezt tetézi, hogy a trendek nálunk semmiképpen sem pozitívak, ezek miatt akár további pozícióvesztéssel kell számolnunk, azaz mi vagyunk a régió gyenge pontja, ezért fokozottan ki vagyunk téve a nemzetközi piacok hullámzásának.

Egy olyan hangulatban, amikor a befektetők igyekeznek tovább mérsékelni esetleges veszteségeiket, könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy napról napra romlik az euróhoz képest a magyar fizetőeszköz értéke, ezáltal keletkező pánikhangulatban felerősödnek a magyar gazdasággal kapcsolatos bizonytalanságok.

Forgatókönyvek: horror vagy stabilitás

Hiába sikerült egy többé-kevésbé elfogadható konvergencia programot elfogadnia a kormánynak, az utóbbi hetek adatai mutatják, hogy már egyre kevésbé vagyunk urai az országot befolyásoló folyamatoknak. Jó példa erre, hogy 16 százalékkal nőtt a magyar csődkockázati felár a görög választási eredmények nyilvánosságra kerülése óta, és 8-9 forintot is romlott az euróhoz képest a magyar forint értéke. Mindez úgy, hogy a hazai folyamatok nem indokoltak ilyen változásokat, azaz egyedül a görög események miatti nemzetközi bizonytalanság változtatta meg negatív irányba Magyarország megítélését.

A Policy Agenda szerint lényegében két forgatókönyvre szűkíthetők le az elkövetkező két hónap eseményei. A „horror" forgatókönyv szerint a június 17-ei görög választásokon megint patthelyzet alakul ki, vagy azok az erők kapnak kormányzó többséget, amelyek ellenzik az EU-val kötött korábbi pénzügyi stabilitási megállapodást. Ez pedig egyértelműen a görög államcsőd kezdetét jelenti.

Ebben a helyzetben azonnal megnő Magyarország iránt is a bizalmatlanság, amely megjelenik a forint árfolyam romlásában. A kezdeti sokkot tompíthatja, hogy a június 22-ei ülésén az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei vélhetően jóváhagyják a magyar konvergencia programot, és ezzel feloldják a kohéziós források zárolását, és közelségbe kerül a túlzott deficit eljárás megszűntetése is, valamint megkezdődhetnek az EU/IMF-vel a hiteltárgyalások.

Amennyiben ez nem lesz elegendő a befektetői bizalom stabilizálására, akkor Magyarország elemi érdeke lesz a nemzetközi szervezetekkel egy szinte azonnali megállapodás megkötése, és ezzel egy pénzügyi védőháló biztosítása a gazdaság számára. Éppen ezért, ez esetben a Policy Agenda elemzése nem látja annak lehetőségét, hogy bármilyen belpolitikai ok miatt tovább halogassa a hitelszerződés aláírását a kabinet. Ezt a forgatókönyvet támasztja alá, hogy a miniszterelnök jelezte akár július végéig is üléseznie kell a parlamentnek, hogy azonnali válaszokat adhasson a görög válságból adódó helyzetre.

A második, ún. „stabilitás" forgatókönyvben azzal számolunk, hogy a görög parlamentben végül azok a pártok szereznek többséget, amelyek elfogadják a válság megoldására eddig kidolgozott megállapodásokat, intézkedéseket. Ezáltal folytatódhat az a politika, amely biztosítja a görög gazdaság talpon maradását, és ennek hatására nem lesz olyan bizalmi vákuum a pénzpiacokon, amely Magyarországot súlyosan negatívan érintené.

Ebben az esetben a június 22-ei pénzügyminiszterek tanácsa által adott támogatást követően, egy nyugodtabb légkörben lehet tárgyalnia a magyar kormánynak az EU/IMF küldöttségével, és akár ősz elejéig is lesz idő a megállapodásra.

Jelen pillanatban, egy szűk hónappal a görög választások előtt, mindkét forgatókönyv teljesülésének azonos esélyét látjuk. A legnagyobb problémája az országnak, hogy elvesztette ebben a tekintetben a szuverén manőverezési lehetőségét, és ezért ki vagyunk szolgáltatva az elkövetkező hetekben a nemzetközi eseményeknek. Csak az EU tagállamok pénzügyminisztereinek támogatása esetén tudunk újra érdemben hatni a folyamatokra, így a következő hetekben akár tovább szűkülhet a kormány mozgástere.