A Budapest Bank kutatása a kis- és középvállalkozások elmúlt 12 hónapban indított, és a következő 12 hónapra tervezett beruházásait, azok célját és indokait, valamint a beruházások finanszírozásába bevont forrásokat vizsgálta.
A kkv-k közel egynegyede kezdett beruházásba az elmúlt egy évben, az átlagos beruházási összeg 102 millió forint volt. A legtöbb cég gépet, berendezést szerzett be, ez a beruházások 63 százalékát érintette. Minden harmadik beruházó vállalkozás fogott gépjármű, haszonjármű beszerzésébe, ingatlan építésébe vagy felújításába, illetve informatikai eszköz beszerzésébe. (1. ábra)
A beruházást indítók között felülreprezentáltak voltak a nagyobb, 3–15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező vállalatok: közülük 40 százalék indított valamilyen beruházási projektet, míg a kicsiknél (200–700 millió forint közötti árbevétel) ez az arány csak 20 százalékos. Regionálisan Nyugat-Magyarországon indult a legtöbb beruházás (31 százalék), de ettől nem sokkal maradtak le a kelet-magyarországi régió vállalkozásai sem (28 százalék). Közép-Magyarországon viszont mindössze 16 százalékos volt a beruházók aránya. Iparág szerint a mezőgazdasági vállalkozások voltak a beruházások éllovasai (40 százalék), a kereskedelmi és szolgáltató szektor ettől messze elmaradt (16 százalék).
A következő 12 hónapban is kitarthat még a kkv-k lendülete: minden ötödik cégnek van beruházási terve erre az időszakra, leggyakrabban 30 millió, átlagosan 109 millió forint értékben (a válaszadók 80 százaléka 4 és 230 millió forint közötti értékben tervez beruházást). A beruházó vállalkozások 48 százaléka gép vagy berendezés beszerzésébe fogna, amit továbbra is a gépjárművek, haszonjárművek beszerzése, az ingatlanépítés, illetve -felújítás, valamint az informatikai eszközök beszerzése követ. (2. ábra)
A tavalyi beruházási láz Nyugat-Magyarországon alábbhagyni látszik (20 százalék), a kelet-magyarországi régióban viszont továbbra is 28 százalék a beruházni kívánók aránya. A legtöbb beruházást ezúttal is a mezőgazdasági cégek tervezik (30 százalék). A legnagyobb visszaesés a tavalyi eredményekhez képest a nagyobb, 3–15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező cégeknél mutatkozik: a tavalyi 40 százalék után a következő évre vonatkozóan már csak 25 százalékuk mondta, hogy beruházást indítana.
Kedvező hitellehetőségek = több beruházás
A tervezett beruházások mögött leginkább a meglévő eszközök elhasználódása, értékcsökkenése áll (76 százalék). Ez az arány különösen magas abban az esetben, ha a beruházás összértéke relatíve csekély, maximum 24 millió forint (86 százalék). Jó hír, hogy sok cég törekszik a minőségi fejlesztésre is: a kapacitásbővítés, a belföldi piacokon való terjeszkedés is gyakori indoka a tervezett beruházásoknak.
A finanszírozási lehetőségek is jelentős szerepet játszanak a fejlesztésekben: a vállalkozások közel fele mondta, hogy az igénybe vehető hitelek kedvező feltételei döntő hatással bírnak a beruházás elindítására. (3. ábra)
A nagy értékű, 100 millió forint feletti beruházások mögött jellemzően kapacitásbővítési szándék áll, illetve az értékesítés támogatása. Ilyen nagyságrendű beruházás esetén már az exportpiaci bővülés is számottevő súllyal bír (58 százalék), megközelíti a hazai piaci terjeszkedését (60%). Ezeknél a beruházásoknál magas, 60 százalék azok aránya, akik azt mondták, hogy a kedvező hitellehetőségek is befolyásolják a beruházás elindítása melletti döntést.
A beruházásokat a vállalatok 60 százalékban saját forrásból finanszírozzák. Az elmúlt évben 28 százalék volt a bankhitelek, illetve a lízing aránya (az NHP-nak is köszönhetően), a következő évre vonatkozó terveket a cégek 22 százalékos arányban valósítanák meg banki forrásból, ezzel párhuzamosan az EU-s támogatások felhasználásának aránya 8-ról 11 százalékra nőtt.
A felmérésben megkérdezett vállalkozások mintegy 40 százaléka számít árbevétel-növekedésre 2017-ben – ez az elmúlt egy évben beruházásba kezdő vagy a következő 12 hónapban beruházást tervező cégek esetében szignifikánsan magasabb, közel 60 százalék. A legtöbb vállalkozás (56 százalék) stagnálásra számít, az árbevétel-csökkenésre számítók aránya pedig mindössze 5 százalék.
