A 2012. június–augusztus közötti időszakban 3 millió 914 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 77 ezer fővel, azaz 2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Közülük 3 millió 878 ezren (az egy évvel korábbinál 74 ezerrel többen) a 15–64 év közöttiek voltak, a korcsoportba tartozó népességen belüli arányuk elérte az 57,8 százalékot, amely 1,7 százalékpontos bővülést jelent 2011 hasonló időszakához viszonyítva.

Egyre kevesebb fiatal talál munkát

A 15–64 éves korosztályon belül a férfi népességből 2 millió 82 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, 26 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Ezzel a férfiakra jellemző foglalkoztatási ráta 1,5 százalékponttal 63,2 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők közül 1 millió 797 volt foglalkoztatott, 48 ezerrel többen, mint 2011. június–augusztusban. A nők esetében a foglalkoztatási ráta 1,9 százalékponttal magasabb volt a bázisnál, elérte az 52,6 százalékot.

A 15–24 éves foglalkoztatottak – egyébként is alacsony – létszáma 213 ezerre csökkent a vizsgált időszakra, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,2 százalékponttal, 18,4 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Nőtt viszont a legjobb munkavállalási korú 25–54, illetve az idősebb 55–64 éves foglalkoztatottak száma és aránya. Ez utóbbi két korcsoport mutatója 2,0, illetve 1,3 százalékpontos javulást mutatva, 75,4, illetve 37,5 százalékra emelkedett.

Tíz százalékhoz közelít a nőknél a munkanélküliségi ráta

A munkanélküliek ugyanerre az időszakra jellemző 456 ezer fős létszáma az egy évvel korábbinál 1,5 százalékkal alacsonyabb, a teljes megfigyelt sokaságra vonatkozó munkanélküliségi ráta 10,4 százalékos értéke 0,4 százalékponttal csökkent. (A változások a KSH értékelése szerint a mintavételi hibahatáron belül maradtak.)

A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 2012. július-augusztus között 250 ezer volt, lényegében azonos az egy évvel korábbival, munkanélküliségi rátájuk 10,6 százalékon alakult. A munkanélküli nők száma 8 ezer fővel volt kevesebb, mint egy évvel korábban, 205 ezer fős létszámuk 10,2 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett, ami 0,6 százalékpontos csökkenésnek felelt meg.

A munkanélküliek 19,2 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 29,1 százalékos munkanélküliségi rátája 3,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal 9,4, az 55–64 éveseké 1,1 százalékponttal 7,5 százalékra csökkent.

Nem várható dinamikus fordulat a munkaerőpiacon

A nyári hónapokban a szezonális hatások miatt általában csökken a munkanélküliség. Ez most is így volt, Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője szerint ugyanakkor nem várható dinamikus fordulat a munkaerőpiacon, mert recesszióban van a gazdaság. Apró pozitív jelek vannak, de az alapvető trendek alapján nem várható jelentős javulás.

A foglalkoztatási ráta emelkedését a szakember hasonlóképp kedvezőnek értékelte, de arra számít, hogy a következő másfél évben továbbra is kétszámjegyű marad a munkanélküliségi ráta, ez pedig a magánfogyasztás kilátásaira is hatással van. A CIB előrejelzése szerint az idén év végére ismét 11 százalék közelébe kúszhat vissza a munkanélküliségi ráta.

A közcélú foglalkoztatás javította az adatokat

Újabb kellemes meglepetésként értékelte a munkaerőpiacról közölt adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője is emlékeztetve arra, hogy ilyen erőteljes munkahelybővülés 2003-ban volt utoljára - amit akkor döntően a közszféra létszámnövekedése okozott -, a foglalkoztatás pedig elérte a válság előtti szintet. A vártnál kedvezőbb adatokhoz hozzáfűzte ugyanakkor a szakember, hogy a foglalkoztatottak számának emelkedése túlnyomórészt a közcélú foglalkoztatásnak köszönhető.

A munkanélküliek száma 2800-zal csökkent az előző háromhavi átlaghoz és 6800-zal az egy évvel korábbihoz képest az aktívak számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőbben tovább nőhet az aktívak száma. Suppan Gergely szerint az őszi hónapokban 10,3 százalékig csökkenhet az állástalanok aránya, majd az év végére újra elérheti a 11,4 százalékot, így az éves átlagos munkanélküliség - valamivel magasabb foglalkoztatás mellett - a tavalyinál kissé alacsonyabb, 10,9 százalékos lehet.