Angyalok hálózata

A vagyongyarapodáson túl igen fontos a kihívás és a befektetés nyújtotta öröm

Az üzleti angyalok jellemzően láthatatlanok. Mivel nem intézményesült befektetési formáról van szó, hanem magánemberek szállnak be a megtakarított pénzükkel induló kisvállalkozásokba, nehéz őket tetten érni. Ezért is nagyon jó hír, hogy idén január végén megalakult az Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ, valamint a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. közreműködésével.

A frissen megalakult Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat a 2000-ben alapított Üzleti Angyal Klub működése során megszerzett tapasztalatokra és szaktudásra, valamint a Regionális Fejlesztési Holding (RFH) kapcsolatrendszerére, eszköz- és regionális intézménybázisára épít. Célja, hogy hálózati elven szerveződve, a hazai innovációs lánc szereplőinek - kutatóintézetek, egyetemi kutatás-fejlesztési irodák, technológiai parkok, innovációs szervezetek - többségével együttműködve olyan bizalmi viszonyon alapuló szolgáltatásokat alakítson ki, amelyek eredményeként - a befektetők segítése révén - a piacra bevezetett innovációk, valamint sikeres és versenyképes technológiai vállalkozások jönnek létre.

A hálózat létrehozói azt akarják elérni, hogy az innovatív ötletek és a befektetők a lehető legrövidebb idő alatt egymásra találjanak. S nem csak egy-egy piaci szereplő köré hoznak létre platformot, hanem olyan adatbázist próbálnak meg létrehozni, amelyben mindenki megtalálhatja a neki szóló információkat és a számára leghasznosabb kapcsolatokat. A hálózatba tehát folyamatosan várják az induló kisvállalkozásokat, a projekt- és ötletgazdákat, az egyéni és intézményi tőkebefektetőket.

Az Üzleti Angyal Klub, amelyet szintén az Innostart és a központot létrehozó Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) indított útjára, olyan havi rendszerességgel megtartott rendezvény, amelyre a szervezők alkalmanként húsz-harminc befektetőt hívnak meg, és négy-öt projektgazdának adnak rá lehetőséget, hogy bemutassák az ötletüket.

Híd üzleti alapon

Egy másik hazai példa az egyedi üzleti ötletek és a befektetők közvetítésére a 2006. júniusban megalakult ValDeal Innovációs Zrt. A társaság maga is magánvállalkozás, és üzleti alapon kíván hidat építeni az innovációs lánc szereplői közé, miközben szintén jelentős tőkét invesztál a kiválasztott projektekbe.

Első körben egy pályázatot írt ki magyar szellemi alkotások piaci hasznosítására, illetve már működő innovatív vállalkozások piacbővítésének az elősegítésére. A 2007. január 31-én lejárt - egyszer meghosszabbított - határidőre 278 pályázati anyaggal, ötlettel, találmánnyal jelentkeztek egyetemi kutatók, innovatív hazai vállalkozások, egyéni feltalálók. A legjobb 100 pályázat kiválasztása során végül is 92 maradt fenn a rostán. Ebből 34 informatikai téma, 36 az élettudományok területéről került ki, a többi (több mint 200) pedig egyéb mérnöki-műszaki megoldás, többek között gépészeti és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos eredmények. A ValDeal nemzetközi partnerei által kidolgozott alapelvek szerint elvégzett elemzés során ezek bizonyultak a legígéretesebbnek.#page#

Sokat mond azonban a hazai projektgazdákról, hogy a pályázók 46 százaléka magyarul indult a megmérettetésen annak ellenére, hogy a pályázati kiírásban külön kiemelték: a program keretében kiválasztott hazai innovációk közül a legjobbakat a nemzetközi piaci versenyre fogják felkészíteni, külföldi szakemberek közreműködésével, és roppant fontos, hogy az anyagokat angolul készítsék el. Szintén elgondolkodtató, hogy 2007-ben Magyarországon még mindig nincs minden pályázónak e-mail címe, és nem napi szintű rutin számukra az internet használata. És számos esetben a kitűzött cél - vagyis a nemzetközi piacra való felkészülés - ellenére kizárólag a hazai körülményeket vették figyelembe. Volt olyan, aki egymaga kilenc különböző pályázati anyagot nyújtott be, és előfordult az is, hogy a pályázó a teljes hazai GDP egy százalékát igényelte volna befektetésként.

Vagyis az, hogy Magyarországon az induló vállalkozások tőkéhez juttatása sokkal nehézkesebben megy, mint akár az Európai Unióban, akár az USA-ban, nemcsak a tőke szűkössége, hanem a kereslet hiányosságai miatt is van.

Kapcsolatokat, tudást adnak

Az üzleti angyal kifejezés az angolszász országokban vált közismertté, és olyan vagyonos magánszemélyeket jelent, akik közvetlenül fektetnek pénzt növekedni képes kisvállalkozásokba. Gyakran a pénzük mellett kapcsolataikat, tapasztalataikat is a cég rendelkezésére bocsátják, így segítik annak továbbfejlődését. A témáról átfogó hazai felmérést 2003-ban Makra Zsolt és Kosztopulosz Andreász készített, illetve 2005-ben a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület, majd legutóbb a Magyar Innovációs Szövetség, illetve az Innostart hozott nyilvánosságra becsült adatokat. Ezek szerint 100-200 fő körül lehetnek a magyarországi üzleti angyalok, akik egy-egy céget 10-50 millió forinttal finanszíroznak. A felméréshez azonban első körben 28-ukat sikerült felkutatni, akik közül 18-an foglalkoznak ténylegesen magánszemélyként kockázatitőke-befektetéssel. (A kockázatitőke-piac két részre osztható: az intézményesült piacrészre, ahol befektetési társaságok működnek, és az üzleti angyalokra.)

Magyarországon tudomásunk szerint egyetlen női üzleti angyal ismert. A többiek férfiak, jellemzően mintegy 45-50 év közöttiek, akik maguk is saját vállalkozásokat vezetnek, amelyekben igen sikeresek. A többség felsőfokú és gazdasági vagy műszaki végzettségű, a fővárosban, Pest megyében és - nem véletlenül, ismerve a város egyetemének innovációs eredményeit - Szegeden él. Az azonosított befektetők között négy nem magyar, kettő kettős állampolgár. Ami a motivációkat illeti: a nemzetközi szakirodalom is hangsúlyozza, hogy az üzleti angyaloknak a pénzügyi megfontolásokon, a vagyongyarapodáson túl igen fontos a kihívás, a befektetés felett érzett öröm. Ez Magyarországon, a befektetői piac összes nehézsége ellenére - vagy éppen azért - még inkább így van. A döntésnél nagyon fontos a várható hozam, a megtérülési idő, a vállalkozó (és nem annyira a vállalkozás) képességei. De nagyon fontosak a nem gazdasági tényezők, a közösség, a társadalom várható haszna is.#page#

Kedvező gazdasági környezet kell

Akár 100 vagy 200, akár 18 vagy 28 üzleti angyalunk van, ez a szám mindenképpen kevés. Ami magyarázható azzal, hogy a rendszerváltozás óta eltelt 16 év nem elég hosszú ahhoz, hogy jelentős magántőke halmozódjon fel. De magyarázható azzal is, hogy a magántőke ott aktív, ahol a társadalmi-gazdasági környezet kedvező. Konkrétan: ahol az üzleti morál, és ennek részeként a szerződéses fegyelem és az adózási hajlandóság rendben van, ott a befektetői bizalommal sincs baj. De ahol a vállalkozások az adóelkerülés érdekében igyekeznek a valódi jövedelmüket eltitkolni, miközben a befektetőnek a minél nagyobb nyereség kimutatása az érdeke; illetve ahol egy-egy vitás esetben az érvényes szerződés csak egy papír, mert évekig elülhet az ügy a bíróságon, ott aligha van meg a bizalom.

Mindezek tükrében igen érdekes annak a 2001-ben készült felmérésnek az eredménye, amely szerint a felnőtt népesség 2,2 százaléka fekteti be a megtakarításait informálisan, átlagosan egymillió forint értékben. Vagyis 144 ezren. Őket potenciális üzleti angyaloknak tekinteni persze nem reális, hiszen a vállalatalapító családtagjait és rokonait is ide sorolták, és a biztosíték nélkül hitelezőket is. De mégis csak meglepően és biztatóan magas szám.

Kicsit kitekintve a világba: becslések szerint az USA-ban 350 ezer üzleti angyal működik, akik évente 50 ezer cégnek átlagosan 600 ezer dollárt adnak. Európában 2004-ben 276 üzletiangyal-hálózatról lehetett tudni, és tagjaik évente 10-20 milliárd forintot fektettek be. A European Business Angel Network (EBAN) szerint tagjai alkalmanként 25-250 ezer euróval szállnak be egy-egy ígéretes projektbe.

Állami teendők

Annak érdekében, hogy az angyalok száma és jelentősége Magyarországon növekedjék, természetesen az államnak is lenne, illetve van tennivalója. Az üzleti környezet alakításáról már beszéltünk. Ezen belül az adórendszer közvetlen hatást gyakorol a befektetési kedvre, mégpedig a magánszemélyek tőkejövedelme után fizetendő adó révén. "Kártékonyan logikus lépése a kormányzatnak, hogy az új adórendszer révén bevonja a tőkejövedelmeket a közteherviselési rendszerbe. Az adóztatás természetesen a fiskális stabilizációs célokat szem előtt tartva érthető és elfogadható" - írta a Piac és Profit on-line 2006 szeptemberében az idei adóváltozások kapcsán.

A kormányzati beavatkozás másik lehetséges területe, ha támogatja a befektetői hálózatokat, illetve ha támogatja az ígéretes ötletek létrehozását. Az ezekben a hetekben folyamatosan megjelenő európai uniós és hazai forrású gazdaságfejlesztési pályázatok között érdemes keresgélni az ilyen támogatások után. Az "alapok alapjából" például mintegy 40 milliárd forint szolgálja az úgynevezett magvető tőke és a kockázati tőke állami társfinanszírozását, amikor az állam nem elsősorban hozamot vár el, hanem a hazai innovatív vállalkozások helyzetbe hozását kívánja segíteni - hívtuk már fel erre a figyelmet lapunk 2007. januári számában.

Az Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat és a ValDeal Zrt. szakértőinek ugyanaz a tapasztalata: a tőkét kereső projektgazdák nemcsak információ-, hanem bizalomhiányban is szenvednek. Ugyanis amikor az alapító a saját megtakarításaiból, a családtagoktól és a barátoktól kapott kölcsönökből eljut egy bizonyos szintre, rendkívül nehezen adja ki az ötletét másoknak, és még nehezebben mond le arról, hogy a vállalkozásában ő maga döntsön mindenről. Pedig így csupán a dühöngés marad a tőkepiac elégtelen működése miatt. Az üzleti angyalok csak kölcsönös bizalom esetén nyerhetők meg.