Hogyan kell domainnevet regisztráltatni? Könnyű a kezdet: akár otthon, ágyban, párnák közt is kigondolhatjuk, mi légyen az a név… Itt és most oguz.hu, a példa kedvéért. S azért, mert többszörös előnyökkel kecsegtet. Először is, soha senki sem fogja ezt a (Ladó-féle utónévkönyvben szereplő) hangsort magától, találomra bepötyögni valamely keresőbe, így aztán nem látogatja senki se, azt teszünk fel, amit akarunk, akkor frissítjük, amikor akarjuk… Másik előnye, hogy nehéz megjegyezni. Egyszer mondja el az ember, és máris elfelejtik, vagy félreértik. Micsoda? Monguz.hu?… Not found.

Tehát, aki magamagának pepecsel, az válasszon ilyen domainnevet. Aki viszont ismertséget, netán üzletet is remél, jobb, ha olyat választ, amely jellemző rá, könnyen megjegyezhető. És még szabad.

Menetrend és árak
Mert az éppen legjobb, legalkalmasabb domainnévnek manapság egyre gyakrabban az a hibája, hogy már foglalt. Másé. Na ja, ahogy a latin mondaná: domain est omen. Éppen ezért ajánlatos két-három variáció birtokában leülni a számítógép elé, s előhívni a www.nic.hu-t, ahol is a domainnév-regisztrálásról minden megtudható.

A keresőbe írva az áhított névről egy perc alatt kiderül: foglalt-e már, vagy sem. Ha foglalt, olvasható a fürgébb cég neve is, a regisztráltató címe, telefonszáma. Lehet megkörnyékezni, fizetni… hátha pont erre vár.
Ha nem foglalt, még nincs semmi sem megnyerve. Jobb valamely, a regisztrációs kéréseket is számon tartó szolgáltatónál is rákérdezni, időközben nem nyújtottak-e be igényt a névre. S ott van a folyamatban lévő regisztrációk listája is, idő- és/vagy ábécérendben, kívánság szerint.

A menet a következő. A nic.hu a megfelelő oldalán megnevezi a regiszrátorokat, címmel, névvel, telefonszámmal, faxszal és e-maillel. Néhány telefon után kideríthető, hol a legolcsóbb a regisztráció, s hol kérnek a név karbantartásáért a legkevesebbet, vagy hol adnak ugyanazért a pénzért többet. Ezt kinek-kinek magának kell kiderítenie. Egy bizonyos, érdemes sokat kérdezni, megfigyelve, mennyire készségesek és megértők a leendő ügyféllel… ez később fontos lehet. A nic.hu a regisztráció szabályait, feltételeit is közli tételesen, sőt a megfelelő formanyomtatványokat is le lehet töltei, vagy megkérni a szolgáltatót, küldje el faxon, e-mailen. (Igaz, a matavnet.hu amúgy türelmes telefonügyeletesei csak faxon tudnak kérdőívet küldeni, e-mailen nem…)

Ha cég indul domainregisztrációra, akkor kell egy cégbejegyzés, aláírásminta és adószám. Az ívet az ügyfélszolgálat segít kitölteni, tehát elmagyarázza, hogy lehet-e elsődleges birtokosa a cég a választott névnek, vagy sem. Ha a cég vagy egy személy a saját nevét hu-holtatja, akkor prioritást élvezhet. Ha fantázianevet választ, akkor nem. Az első esetben két-három nap után megtörténik a regisztráció, a másodikban két-három hét a várakozási idő. A domainnevet ugyanis közszemlére teszik a webszerveren, ez idő alatt azok a vállalkozások, márkatulajdonosok, amelyek a cégbírósági bejegyzés szerint e néven dolgoznak, jelezhetik, hogy igényt tartanak az elnevezésre… ez bizony pech, de ritkán fordul elő.
A díj utólag fizetendő, kártyával, csekkel, átutalással. (Néhány éve elfelejtették átutalni az mns.com fenntartási díját, mert a határidő pont a karácsonyi hosszú hétvégén járt le, s ez a késlekedés befagyasztotta a Microsoft-levelezőtábor többmilliónyi postaládáját. Egy jólelkű hacker segítette ki a nagy Microsoftot a hitelkártyájáról átutalt díjjal, hogy levelezői ne szenvedjenek az egész ünnepek alatt a csapástól.)

A magyar szolgáltatók sokféle bontásban közlik az árat, havi 1000–2000 forint a névkarbantartás és 8 –10 ezer a bejegyzés ára. Pluszt áfa. A diNero havi ezer forintért, a domreg.c3 évi 6250 forintért tart karban, a regisztrációt on-line végzik. Az euroweb bruttó 24 ezret kér a regisztrációért és a karbantartásért egy évre. A regisztrátor jó esetben telefonon, faxon vagy e-mailen értesíti a igénylőt: él már a domainnév. Vagyis: lehet altatni, lehet árverezni, lehet eladni, s lehet tartalommal föltölteni… Kinek, mi éri meg.

Miből áll az internetcím?
Az internetcím két alapvető elemből áll: az első maga a név (domainnév), a második a két-három betűs utótag (kiterjesztés, szuffix). A két fő elem közé pont, vagyis „dot” kerül. A leggyakoribb – Amerikából indult – utótag a .com (vagyis dotcom) a vállalkozásokat hivatott jelölni. A dotcom ma már egy nemzedék jelzője, s jelenti mindazt, ami az internetes üzleti élettel kapcsolatos.

Az USA-ban a .com mellett a .net (hálózatokat jelölő) és a .org (szervezeteket jelölő) utótaggal ellátott internetes címet is regisztráltatni lehet. Viszonylag könnyedén. Ám ha valaki .edu utótaggal akarja bejegyeztetni internetes címét, akkor bizonyítania kell, hogy felsőoktatási vagy tudományos kutatóintézetnek minősül. A .gov kiterjesztéshez a kormányzati szervek juthatnak. A magyar internetes címek végződése .hu.

Az első domainnevet 1985. március 15.-én adták ki: www.symbolics.com; az azóta kiadott nevekből azonban már nem mind található meg a világhálón. A 15 év folyamán becsülhetően 18 millió nevet regisztráltak. Bár már a legjobb keresők is csak a háló 25–30 százalékát látják, a statisztikákból tudható, hogy jelenleg mindössze 10 millió domainnév él ténylegesen.

Dotcom-oldás
A Internet Corporation of Assigned Names and Numbers (ICANN) Bejegyzett Nevek és Számok Internetes Korporációja a dotcom-túltengés miatt idén pályázatot hirdetett új utótagok bevezetésére.
Sokáig úgy tűnt, a 47 indítvány közül esélyes a .kids kiterjesztés, amellyel a gyermekeknek szánt internetes címeket lehetne jelölni, de megfontolásra érdemesnek bizonyult a .sex vagy a .xxx beveztése is. Csakhogy, mint kiderült, a .kids megtévesztő ereje jóval nagyobb lenne, mint amilyen hasznot reméltek tőle. A javaslatok között szerepel a .info, .site, .shop, .i., .1, .aids, .cafe, .cam, .jazz bevezetése, s az is előfordulhat, hogy némely telefontársaság személyes honlapokat fog biztosítani előfizetőinek, melynek címe a telefonszám lesz. Az orvosok és az ügyvédek használhatnák a .pro (professional) utótagot, összekapcsolva a .med, illetve a .law elő-utó taggal.

Mindeközben a Network Solutions – amely jelenleg 12 millió latin betűs internetes címet kezel – megindítja a kínai, japán és koreai írásjeleket tartalmazó domainnevek regisztrálását. Japánban pillanatnyilag 21 millió, Kínában 16 millió, Dél-Koreában 10 millió aktív internethasználóról tudnak. Nos, akkor ez mekkora üzlet lesz…?

Európa sem akar lemaradni. Jövőre jelenik meg a közös európai domain az interneten. Az unió tervei szerint a .eu megnevezés a .com utótagú domainnevek helyébe lép, ezzel jelezve a cég európai eredetét, és javítva az európai versenyképességet. A .com végződéssel ugyanis az amerikai cégek és szervezetek vannak jelen a világhálón, európai társaik most még saját országuk rövidítését használják azonosítóként cégnevük mögött.

Mit ér a név?
A domainbróker szerint a domainnevek adásvétele 100 és 150 ezer dollár ársávban mozog, de az internet rövid pályafutása során akadt több millió dolláros domain-adásvétel is. A nagy összegű adásvételeket a már kialakított, nagy látogatottságú domainek idézték elő. Egyébként kicsi az esélye annak, hogy csupán egy névre dollármilliókat fizessenek. Az átlagár 5–20 ezer dollár. A search.com 7 ezer, a tv.com 15 ezer, a business.com 150 ezer dollárért kelt el.
A jól csengő domainnevek birtoklása és időben történő lefoglalása az on-line világában stratégiai jelentőséggel bírhat. A domainnév értékét két fő tulajdonsága határozza meg.

A név hossza – annál értékesebb egy domainnév, minél rövidebb, így minél megjegyezhetőbb. Általában a 8-10 karakternél rövidebb, egyszavas nevek a legértékesebbek.
A név üzleti képességei – ez határozza meg igazán, hogy a vevő mennyit hajlandó áldozni érte. Például egy auto.hu, bár nem jobb név, mégis többet ér, mint az uszas.hu. Itt a név látogatottságiforgalom-növelő képességéről is szó van. A keresőprogramok könnyebben találnak rá a névre, így nagyobb az esélye annak, hogy többen eltalálnak a honlapra.

Szabad a piac
A domainregisztrációval kapcsolatos ügyek intézését és nyilvántartását az Internetszolgáltatók Tanácsa (ISZT) által alapított közhasznú társaság veszi át. A társaság franchise-rendszert dolgozott ki, amely lehetőséget teremtett arra, hogy december 1-jétől bármely szolgáltató regisztrációs feladatokat vállaljon magára. Az ISZT Kht. a regisztrátoroktól – szelektáló erőként – belépési díjként 500 ezer, éves díjként pedig 200 ezer forintot kér. A közhasznú társaság azonban az egyes domainek után fizetendő 4000 forintos bejegyzési költséget beszámítja az éves tagdíjba.

Határozat született arról is, hogy a jövőben a domainnevekre éves fenntartási díjat kell bevezetni, mivel nem lehet hosszú távon arra számítani, hogy a tanács költségeit fedezni fogják a bejegyzésekből származó bevételek; idővel az internetes címek iránti kereslet visszaesése várható.

Az arveres.com és más domainkereskedéssel foglalkozó site-ok azt mutatják, hogy a tőzsdével és pénzpiaccal összefüggő domainnevek kikiáltói nagy pénzt remélnek, de kicsi az esély, hogy meg is kapják érte. Egy .hu ugyanis aligha ér annyit, mint a .com.

Egy minapi, jótékonysági céllal meghirdetett árverésen 10 ezerről nem egészen 100 ezerre emelkedett a ja.hu ára. Ez az átlag. De van kivétel is. A közelmúltban a balaton.com 14 millió forintot is megért egy vállalkozónak, ennyiért vette meg e nevet a Balaton Média és Információs Központ az Egyesült Államokban élő, magyar származású tulajdonosától. A Prím Online árveréssite-ján egy sikeresen befejeződött jótékony célú árverés után közcélból került fel két domainnév: P. Sándor úgy döntött, hogy a Nyugat digitalizálásának költségeit a velencei.to és a feneketlen.to domainek, illetve site-ok elárverezésével teremti elő, s ha jut, a befolyt összegből támogatja a Magyar Távmunkás Szövetség megalakulását is.

Viták és perek
Másfél évi sikertelen tárgyalás után a Compfair rendezője, a Compexpo eljárást kezdeményezett a www.compfair.hu domainnév visszaszerzésére az azt foglaló Extra 7 Bt., illetve a regisztráló telnet Magyarország Rt. ellen. A Compexpo Kft. sajtóközleményben adott hangot sajnálatának, hogy erre a lépésre kényszerült, azonban az elmúlt másfél év tárgyalásai eredménytelenek maradtak.

Az Internetszolgáltatók Tanácsa úgy döntött, a netsport.hu domainnévvel kapcsolatos vita a bíróság elé tartozik. A testület elismerte az RTL Klub szerzői jogon alapuló kizárólagos jogát a hetihetes.hu domainnévre, nem fogadta el viszont a Republic együttes képviselőjének érvelését, miszerint a zenekar a Boldogság című albuma alapján tarthat elsőbbségi igényt a boldogsag.hu-ra. Mindeközben Madonna, mint a jelenleg a világon élő Madonnák leghíresebbike, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul segítségért, hogy megszerezhesse a madonna.com domainnevet. Sikerrel.

A végén csattan
A prim.hu oldalain olvastuk: a domain olyan, mint egy cím és a mögötte lévő telek. Te hol szeretnél lakást? A Rózsadombon vagy a lakótelepen? Na, ezért értékes a domainnév. Egy apró dialógus ennek hatásosabb érzékeltetése végett:
– Mi a www-címed?
– www.hosszunevemvanraadasulrondannezki.com.
– Elég igénytelen, mit ne mondjak…
– A tiéd talán jobb?
– www.ketbetu.com.
– No, igazad van, de biztos több pénzbe került regisztráltatni…

Mezővári Gyula
(Forrás: prim.hu, origo.hu, domainbroker.hu.)