Sajtóhírek szerint a sürgősségi ellátást is ki kell fizetniük azoknak, akik hat hónapon át nem fizetnek járulékot.

A júliustól életbe lépett, új társadalombiztosítási törvényben kodifikált változások jelentős mértékben könnyítenek az élőmunka közterhein, többek között érintik a családosokat, a nyugdíjasokat és a kiküldetésben élőket is. A MAZARS összefoglalójában azokról a fontos változásokról olvashat, amikre érdemes odafigyelni.

Növekvő adókedvezményekkel, szélesedő adómentességi körrel „kedveskednek” az adózóknak 2020-tól a közép-európai országok egy részében. Lengyelországban, Szlovákiában és Horvátországban is jelentős, ilyen irányú változások tapasztalhatók. Csehországban és Romániában jelentős új szabályokat nem vezetett be a jogalkotó, a módosuló törvények kizárólag a fizetendő kötelezettségek mértékét érintették. Más államokban csak finomhangolás történt az adószabályok vonatkozásában. A Deloitte közép-európai irodáinak közreműködésével összegyűjtötte a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás területén 2020-tól hatályba lépett főbb módosításokat.

Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból hatással lesz a nálunk dolgozó brit állampolgárok társadalombiztosítására. Február elseje után két lehetséges forgatókönyv jöhet szóba, attól függően, hogy január 31-ig a britek aláírják a kilépési megállapodást az Európai Unióval vagy sem.  Aláírás esetén, 2020 végéig az EU jogát kell alkalmazni a nálunk dolgozó britekre, ennek hiányában viszont az EU-jog alkalmazhatósága azonnali hatállyal megszűnik.

Jövő év július 1-je fontos változásokat hoz az online számlázások és a nyugdíjas munkavállalók körében is. Az év végi törvénykezési napokon döntés született ugyanis arról, hogy 2020. június 30-a után a belföldi adóalanyok közti valamennyi ügyletet látni fog az adóhatóság. De arról is szavazott a Tisztelt Ház, hogy járulékmentességet kapnak a nemcsak munkaviszonyban, hanem pl. megbízási alapon dolgozó nyugdíjasok is. Az új szabályok könyvelési és adóalanyi szempontból is számos könnyebbséget hoznak - hangsúlyozta a DBH Finance szakértője, Sarinay Dávid.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) embertelennek, a szolidaritás sárba tiprásának tartja a társadalombiztosítási (tb) ellátásról szóló, előző héten elfogadott új törvényt és ezért annak visszavonását követeli - közölte a szervezet.

Újraszabályozta szerdán az Országgyűlés a társadalombiztosítási (tb) ellátások összes rendelkezését: egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkulcsot határoztak meg jövő júliustól, és új rendelkezés az is, hogy aki nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékát, három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatás térítésmentes igénybevételének lehetőségétől.

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy nem kell Magyarországon személyi jövedelemadót fizetni, ha a külföldi társaság által belföldön foglalkoztatott munkavállaló 183 napnál nem tölt többet az országban. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű.

Digitális nyilvántartást  sürgetnek az osztrákok, hogy ne foglalkoztathassanak országukban társadalombiztosítás nélkül kelet-európai munkaerőt.

Számos adóelőny érhető el azáltal, ha valaki átkerül egy másik ország adóztatási köre (illetősége) alá. Bár az, hogy egy magánszemély hol rendelkezik illetőséggel, nem választás kérdése, a személyes körülmények gondos megtervezésével alakítható, hogy valaki hol adózik. Ez pedig mindenkit érint, aki rövidebb-hosszabb ideig külföldön vállal munkát.

Magyarországon évek óta mintegy 630 ezer önálló balesetbiztosítást tartanak nyilván, lakás- gépjármű- és egyéb biztosítások kiegészítő balesetbiztosítási szolgáltatásaival együtt is a lakosságnak mindössze 11 százalékát védi ma valamilyen balesetbiztosítás. E védelemre korántsem csak az aktív életmódot folytatók szorulnak rá: a balesetek 85-90 százaléka ugyanis a biztonságosnak gondolt háztartásokban történik. A hazai balesetbiztosításokhoz kapcsolódó díjak és térítések aránya igen kedvező: 10 millió forintos térítési limit már akár havi 2 ezer forintos díj ellenében is szerezhető. Cafeteria-elemként is elérhető csoportos formában megkötve ugyanilyen szintű védelemnek mindössze ezer forint körüli a díja.

Sok ponton találni hibát élet írta példamesénkben, ahol külföldi munka során szenvedett sérülést egy építkezésen dolgozó. Mindenki hibás, de ki fizeti a számlát?

Nagyobb mérvű változások várhatóak a 2015. évben a társadalombiztosítás szabályaiban. A cél, hogy növeljék a foglalkoztatói felelősséget és csak a benyújtott adatokból kerüljenek számításra a társadalombiztosítási ellátások.

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen esetekben és meddig illeti meg a munkavállalót teljes körűen az egészségügyi szolgáltatás, és mikor kell bejelentenünk a járulékfizetési kötelezettséget az adóhivatalnak.

Az egészségügy forráshiányos - 250-550 milliárd forint hiányzik a rendszerből -, a hatékonysági deficit pedig rontja a hozzáférést és az ellátás minőségét is, olvasható a „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére" című kormányzati szakmai koncepcióban. Az öngondoskodás szerepének erősítése az ellátás hatékonyságát és finanszírozhatóságát is javítaná. Az európai államok többségében a biztosítótársaságok együttműködnek az állami egészségügyi kasszákkal, ami nem feltétlenül jelent több-biztosítós modellt. Ez utóbbi továbbra sem jöhet szóba Magyarországon.

Rogán Antal módosító javaslatának valódi okai még nem ismertek, de a szándék megértéshez érdemes a járulék és az adó közti különbségből kiindulni. Míg az előbbi meghatározott területen (nyugdíj, egészségügy), „célhoz kötötten" keletkeztet ellátási jogosultságot, addig az adóból származó bevételeket sokkal szabadabban használhatja fel az állam. 

Nincs olyan ország, ahol a nyugdíjmodell ne szorulna módosításra, többek között a válság miatt is, a legújabb OECD-nyugdíjkörkép szerint. A változtatásokat nézve zajos forradalom helyett azonban legfeljebb csendes fejlődésről lehet beszélni.

A PSZÁF levelet írt az érintetteknek a TB nyugdíjrendszerbe való visszatérésről, ám sokan félreértették és a magánnyugdíjpénztár helyett a Felügyeletnek küldtél el a kérelmüket. December 31-ig még ki lehet javítani a hibát.

Nyártól várhatóan életbe lépnek a kormány által tervezett adóváltozások, ám részleteket későbbre ígért a kormányfő, aki szerint "még az együttgondolkodás folyik". Az biztos, hogy amellett, hogy könnyítik a legális foglalkoztatást, átvizsgálják a teljes szociális ellátórendszert is. Változhat az adókulcsok sávhatára, a családi pótlék, a tb és az áfa mértéke is.