2020 nyarától a belföldi adóalanyok közti valamennyi ügyletet látni fogja a NAV. December elején a parlament ugyanis elfogadta azt a jogszabálymódosítást amely előírja, hogy ha valaki belföldi jogalanyként belföldi vevőnek állít ki számlát – függetlenül attól, hogy a számlabefogadó áfamentes vagy magánszemély – a számlázás tekintetében adatszolgáltatási kötelezettség lép fel. Korábban ez csak a 100 ezer forint felett áfatartalom esetében volt kötelezettség.
A szabálymódosítás nemcsak az áfacsalások csökkentését szolgálja, de egyben előkészíti azt is, hogy 2021-tól az adóhatóság alkalmassá váljon az ÁFA bevallás tervezetek elkészítésére – fogalmazott Sarinay Dávid a DBH Finance szakértője.
Munkáltatói és könyvelői könnyebbséget is hoz a szintén a decemberi dömpingben elfogadott új tb-törvény. Ennek egyik fontos eleme, hogy egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkulcs kerül bevezetésre jövő júliustól. Ez annyit tesz, hogy június 30-át követően a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék is beleolvad az egységes adóteherbe.
Ez a változás munkáltatói oldalról komoly előnyökkel (pl. költségcsökkentéssel) jár, hiszen nem kell többfelé utalni, de a könyvelési munkát is egyszerűsíti, hiszen kevesebb tételt kell bekönyvelni - magyarázta Sarinay Dávid.A DBH Finance szakértője hozzátette: az új tb-szabályozásnak a munkát vállaló, saját jogú nyugdíjasok nézve is van pozitív kihatása. Ők ugyanis július 1-től járulékmentességet kapnak a foglalkoztatás formájától függetlenül. Eddig ez a kedvezmény csak a munkaviszonyban feladatot teljesítőkre vonatkozott, most azonban pl. a megbízási jogviszony alapon dolgozó nyugdíjasokra is kiterjed majd. Így jövőre a nyugdíj mellett munkát végzők jövedelmét csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli majd.
Jövőre a bizalmi vagyonkezelést választók helyzete is előnyösebb lesz. A SZJA és a társasági adószabályok módosításával ugyanis újabb lépés történt az adósemlegesség irányába. 2020-tól immáron nem csak a magánszemélyek, de a bizalmi vagyonkezelést választók és a magánalapítványok is köthetnek majd tartós befektetési szerződést. Így a befektetéseik utáni hozam – a magánszemélyekhez hasonlóan - 3 éves lekötés után 10 százalék, 5 éves időtartam után pedig 0 százalékos SZJA fizetési kötelezettség alá esik majd.
A szabálymódosítás kedvező hatással lehet az érintett jogalanyok befektetési hajlandóságára, hiszen az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételekkel köthetnek le vagyonelemeket, valamint hozzájárul magának a bizalmi vagyonkezelési jogi formának a népszerűsítéséhez is - hangsúlyozta Sarinay Dávid.
