Egyre több olyan magyar építőipari vállalkozás keresi külföldön a kenyerét. A leggyakoribb célpont Németország, Ausztria. A történetünkben szereplő kis magyar építőipari vállalkozás is külföldre szervezett munkát néhány évvel ezelőtt a túlélés érdekében. Oda hordta ki a magyar munkásokat, és a hazai viszonyokhoz képest szép fizetségért mindenki jelentkezett a munkára, aki csak értesült a lehetőségről. Jelentkeztek olyanok is, akik Magyarországon rokkantnyugdíjasok, csak ezt a körülményt „elfelejtették” megemlíteni.
Akkor kezdődtek a bonyodalmak, mikor egy építőmunkás leesett a létráról és kórházba került. Eztán derül ki, hogy magyar rokkantnyugdíjasként vállalta a munkát, ahogy az is ekkor vált fontossá, hogy szó sem volt hivatalos foglalkoztatásról.
Ki fizeti ilyenkor a kórházi költséget? A cég, aki „alkalmazta”? Elég-e a magyar rokkantnyugdíjas státus és az EU-s kártya? A magyar bíróságnak kellene döntenie, hogy ki fizessen a kórháznak.
Dudás Mária munkajogász álláspontja szerint a főszabály az, ha magyar állampolgár valamely EU-s tagállamban vállal munkát, ugyanolyan feltételekkel jogosult ellátásra, mint a tagállam állampolgárai, feltéve, ha biztosított (munkavállaló esetén ez a bejelentési és járulékfizetési kötelezettséget jelenti).
Ha azonban nincs bejelentve a munkavállaló külföldön, illetve a munkáltatónak nincs felelősségbiztosítása, a munkavállalót terheli az orvosi ellátás költsége (ilyenkor bejelentés hiányában nem beszélhetünk munkahelyi balesetről sem). A munkavállaló külön peres eljárásban természetesen érvényesítheti kártérítés iránti igényét a munkáltatóval szemben, de az orvosi ellátást a másik tagállam csak a munkavállalótól követelheti (hiszen ő a szerződő fél) – mondja Dudás Mária.
Jelen esetben tovább bonyolította a helyzetet, hogy a kórház a létráról leesett beteget fertőző májgyulladással Hepatitis C-vel vette fel. (Véletlenül? Vagy, hogy nagyobb számlát állíthasson ki?) Így viszont – mivel nem balesetről, hanem Hepatitis kezelésről szólt a karton – akként értékelte a kórház, hogy nem orvosilag szükséges kezelésről van szó. Épp ezért a munkajogász álláspontja szerint a létráról leesett feketén dolgozó munkavállalónak első helyen vitatnia kellene a Hepatitis tényét, és kérni ennek bizonyítását az adott egészségügyi intézménytől. Ez azonban nem a magyar bíróság hatásköre.
A munkavállaló?
Dr. Radics Zsuzsa társadalombiztosítási jogász szerint alapvetően tudni kell, hogy rokkantsági ellátás mellett is lehet dolgozni, tehát a feketén foglalkoztatott munkavállalónak e téren nem lehet problémája, ha három egymást követő hónapjának átlagbére nem haladta meg a minimálbér 150 százalékát. Ha igen – márpedig nyilván olyan pénzért megy ki valaki külföldre melósnak – akkor ezt be kellett volna jelentenie.
Ha a TB törvény szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult a munkavállaló, EU-s kártyával az igénybevett szolgáltatásért nem kell fizetnie, csupán a külföldi kórház által felszámított alapdíjat. (Ez a megfelel a Magyarországon is bevezetett, de aztán megbuktatott vizitdíjnak.)
Fontos kérdés, hogy a munkavállaló jogosult volt-e az EU-s kártya igénybevételére. A jogosult megváltozott munkaképességű csoportok listája részletesen szerepel a vonatkozó törvényben, ami alapján egyértelműen kiderül, ki jogosult, ki nem. Ha történetünk szereplője nem tartozik ezen felsoroltak közé, és nem fizette maga után a TB-t pusztán alanyi jogon nem jogosult a kártyára, így nem csak az alapdíjat követelhetik tőle. Ha jogosult, a kórház az alapdíjon felül mást nem követelhet.
A munkáltató?
A cégnek akkor kellene fizetnie, ha a magyar bíróság megállapítja, hogy a felek között munkaviszony volt, és a munkavállaló kiküldetésben, üzemi balesetet szenvedett. Ugyanakkor mivel nem a védőfelszerelés hiánya, vagy nem viselése miatt történt a baleset, a munkaadó felelősségét nem valószínű, hogy meg lehetne állapítani.
Az azonban biztos, hogy hiányzik a legális foglalkoztatásból eredő jogviszony. A magyar munkaadónak egy úgynevezett A1-es formanyomtatványt kellett volna kitöltve leadni a NAV-nál. Mivel ez így nem történt meg, tetemes bírsággal kellett volna számolniuk, ha az osztrák munkavédelem ellenőrzést tartott volna az építési területen.
