A fizetési kártyák csökkenő kibocsátása és a hitelkártyák számának zsugorodása is jelzi az ütemváltást a hazai bankkártya-piac fejlődésében. A tranzakciós adó bevezetése fékezheti, míg a készpénzforgalom visszaszorításának kormányzati terve élénkítheti a hazai bankkártya-piacot. Kérdés, hogy a két intézkedés eredője pozitív vagy negatív lesz.

A Gallup és a Világbank közös felmérése szerint világszerte átlagosan csak minden második ember rendelkezik bankszámlával. Egyes fejlett európai országokban az arány majdnem 100 százalékos, míg bizonyos afrikai országokban a bankszámlával rendelkezők aránya a 4 százalékot sem éri el.

Svédország a világ legpénztelenebbje - legalábbis a készpénzt tekintve: a kifizetéseknek immár csupán a 3 százaléka történik bankókban és érmékben, a többi elektronikusan folyik.

Az MNB jelentése szerint tavaly az utolsó negyedévben 14 százalékkal nőtt a forgalomban levő bankjegyek értéke, ami a GDP-hez viszonyítva történelmi csúcs. A jegybank ezt a nyugdíjpénztári reálhozam el nem költött részével és lakossági euró-eladásokkal magyarázza, mások a lakossági bizalom megingásának jelét látják benne.

A sárga csekk visszaszorítására a bankok és közüzemi szolgáltatók is keresik a lehetséges megoldásokat. Ehhez a leghatékonyabb eszköz az elektronikus számlázás bevezetése, amely a költségmegtakarítást mellett hozzájárul a fizetési fegyelem javításához is.

Nagyon magas a magyar gazdaság készpénzigénye, a forgalomban lévő készpénz állománya meghaladja a GDP 8 százalékát, ez jelentős társadalmi költséget okoz, a lakosság a GDP mintegy 1,5 százalékát fordítja az egymás közötti fizetési műveletekre - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egy csütörtöki szakmai konferencián.