Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.

Tavaly áprilishoz képest nagyrészt helyreállt a magyar háztartások fizetőképessége az idei első negyedévben, az Intrum és a GKI adataiból kiindulva 4,5 százalékos GDP-növekedés várható 2021-ben. Tovább növekszik a lakosság pénzügyi vagyona, bár ezt a tendenciát megállíthatja a hitelmoratórium vége.

A fiatalokat és a nyugdíjaskorúak pénzügyeit érintette a leginkább a koronavírus-válság az utolsó negyedévben, ugyanakkor a fiatalok közel tizede óvatosabb gazdálkodással vagy félállás vállalásával növelni tudta a megtakarításait – derült ki az Intrum és a GKI kutatásaiból.

Bár az emberek többségének csökkentek a megtakarításai a recesszió óta, mégis, a hazai fogyasztók egy része többet tud félretenni, mivel csökkentek a kiadásai, derült ki az Intrum felméréséből. Európában sokan számoltak be ugyanerről, a legtöbben váratlan költségek miatt tesznek félre, de meglepően sokan spórolnak utazásra is.

Folytatódott a háztartások pénzügyi helyzetének stabilizálódása a harmadik negyedév elején, az időszak végére azonban kissé ismét csökkent az Intrum fizetőképességi mutatója. Ez alátámasztja a Pénzügyminisztérium jóslatát, amely szerint W-alakú kilábalásra számíthatunk a recesszió után.

Az európai szintű recessziót tartják a legnagyobb, bevételre leselkedő veszélynek a magyar cégek, derült ki az Intrum felméréséből. A kintlévőségek egyre nagyobb problémát jelentenek a vállalatoknak, jó hír viszont, hogy a visszaesésre válaszul a magyar cégek nem a kiadáscsökkentést tartják a legfontosabbnak.

A magyar cégek nemzetközi összehasonlításban kevésbé érzékelik a recessziót, de gondot okoznak nekik az egyre többször késő fizetések, derült ki egy friss jelentésből. A magyar vállalatok óvatosan állnak a hitelekhez, sokan pedig előre menekülnek.

Az európai átlagnál optimistábbak a magyar vállalatok, mintegy felük szerint, idén még nem lesz recesszió – derült ki az Intrum vállalati felméréséből. Sok cég a veszélyhelyzet alatt elszenvedett veszteségeit rövidebb fizetési határidőkkel kompenzálná, ám a csökkenő lakossági fizetőképesség miatt ez nem biztos, hogy jó stratégia.

Eltérő mértékben érintik a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek Magyarország különböző régióit az Intrum új, regionális fizetési indexe alapján (IRFI). A gazdaságilag fejlettebb régiókban kétszer akkora volt a visszaesés, mint a kevésbé fejlett északi és keleti térségekben, de a lakosságnak mégis itt fájhat jobban a válság.

Európai viszonylatban is feltűnőek a vagyoni különbségek a magyar települések között, továbbra is jelentős Budapest gazdasági túlsúlya – derült ki egy nemzetközi kutatásából. A magyar fővárosban a rendszeresen megtakarítók aránya nem tér el jelentősen az EU-s átlagtól, a vidéki városokban és a falvakban viszont az emberek jóval nagyobb részének okoz gondot a megtakarítás.

Minden cég számára komoly kihívást jelent, ha számláikat partnereik nem rendezik időben. Az Intrum által készített Európai Fizetési Jelentésből azonban kiderült, hogy a kis- és középvállalkozások nagyobb pénzügyi kockázatoknak vannak kitéve emiatt, mint a nagyvállalatok

Az elmúlt három évben jelentősen javult a magyarok fizetőképessége és ezzel párhuzamosan megtakarítási lehetőségeik is. Az Intrum nemzetközi követeléskezelő kutatásából az is kiderült, hogy a magyarok egyre bizakodóbbak pénzügyi és gazdasági helyzetüket illetően.