Ugyanakkor abban már mutatkozik különbség, hogy mennyire vannak kitéve a nemteljesítésből fakadó következményeknek. A kutatásban résztvevő magyar KKV-k 73 százalékát kérték már partnereik arra, hogy fogadjanak el a szokásosnál hosszabb fizetési határidőt, a kérésnek 70 százalékuk gondolkodás nélkül eleget is tett.
Ezzel szemben a nagyvállalatok lényegesen jobb helyzetben vannak, hiszen a megkérdezettek csupán harmada felé érkezett ilyen jellegű igény, melyet az érintett válaszadók közel 30 százaléka fogadott csak el.
A késedelmes fizetés négy okra vezethető vissza. A legtöbb esetben a partnerek pénzügyi nehézségei állnak a háttérben, ez cégmérettől függetlenül egyformán érinti az egyes vállalkozásokat.
Az elhúzódó fizetés mögött álló második leggyakoribb ok az adminisztrációs hiba. Érdemes kiemelni, hogy erre elsősorban a nagyvállalatok partnerei hivatkoznak, közel minden második eset ide vezethető vissza. A felek közötti viták okozta késedelmes fizetés szintén a nagyvállalatoknál jellemzőbb, az érintett cégek több mint harmadának okoz nehézséget.
Ezzel szemben a szándékos fizetési késedelem a KKV-kat érinti inkább: az érintettek közel harmada jelölte meg, hogy partnerei szándékosan nem tettek eleget időben fizetési kötelezettségeinek.
Mit lehet tenni?
A késői fizetések likviditási kihívásokhoz vezethetnek, mégis, a vállalatok csak kisebb része tesz óvintézkedéseket. A legnépszerűbb megelőző megoldásnak az előreutalás megkövetelése, a KKV-k 36 százaléka él ezzel a megoldással. Professzionális követeléskezelő szolgáltatását pedig csak a kis- és középvállalkozások közel 10 százaléka vesz igénybe, míg a nagyvállalatok közül majd minden ötödik.
„Fontos, hogy a kis-, és középvállalkozások felismerjék és tisztában legyenek azzal, hogy milyen lehetőségeik vannak a kintlévőségek kezelésére. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis nem csak akkor tudnak az erre szakosodott cégekhez fordulni, ha már megtörtént a baj. A kintlévőségek elkerülése érdekében számos, ezt megelőző megoldás is létezik, gondolok itt például a vevői cégek folyamatos cégfigyelésére mint kockázatcsökkentő eljárásra” – emelte ki Kis Annamária, az Intrum üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója.
