Világszerte körülbelül 1,1 milliárd ember él villanyáram nélküli háztartásban, és mintegy hárommilliárdan főznek, fűtenek a hőenergiát nem megfelelően hasznosító szilárd tüzelésű kályhákkal. E háztartások többsége nehezen megközelíthető, szegény falvakban, jobbára (de nem kizárólag) a harmadik világ országaiban található.
A Smart Villages Initiative (SVI; Okos Falvak Kezdeményezés) nevű nonprofit szervezet három éven át végzett helyszíni kutatómunkát vállalkozók, tudósok, mérnökök, nem kormányzati szervezetek, politikusok és bankárok, valamint az érintett falvak lakosságának bevonásával. A kutatás célja annak meghatározása volt, hogy áramhálózat hiányában milyen megújuló energiatermelési megoldásokkal érdemes támogatni a fenntartható fejlődést és az „okos falvak” elterjedését.
Az áram a legfontosabb
Az „okos falu” koncepciója szerint a világtól elzárt települések számára is biztosítani kell az ivóvízellátást, a szennyvíz-elvezetést, az egészségügyi ellátást és az oktatást, mindehhez pedig kulcsfontosságú az energiaellátás.
Néhány, az SVI és az EASAC szerint kulcsfontosságú kutatási terület:
- új fotovoltaikus technológiák fejlesztése, hogy a napelemek ára továbbra is jelentősen csökkenhessen;
- az akkumulátorok gyártási költségeinek csökkentése az élettartam növelésével párhuzamosan – akkumulátorok nélkül nem lehet hatékonyan fenntartani sem a házi napelemes rendszereket, sem a helyi minihálózatokat, ugyanakkor az akkuk jelentős beruházási költséget jelentenek, és karbantartásuk sem olcsó;
- egyszerűbben telepíthető és egyszerűbben szétszerelhető, hordozható házi napelemes rendszerek fejlesztése (például nomád közösségek számára);
- könnyebben újrahasznosítható házi napelemes rendszerek kifejlesztése; fejlődő országokban alkalmazható újrahasznosítási rendszerek kifejlesztése;
- intelligens monitoring- és irányítórendszerek fejlesztése az áramtermelés és -fogyasztás kiegyensúlyozására mind háztartási, mind települési/minihálózati szinten, valamint a karbantartás-szervizelés megkönnyítésére;
- a háztartási elektromos fogyasztók, valamint a műhelyekben, kisüzemekben használt fogyasztók energiahatékonyságának növelése.
Az áramellátás nélkül nem érhetők el a 21. századi infokommunikációs technológiák; ha viszont van áram és internetkapcsolat, akkor elérhetővé válnak a mezőgazdasági termőképességet növelő módszerek, az újszerű betakarítás utáni eljárások, és egy nagyobb piacon magasabb árat lehet elérni a terményekért.
Mindez azért fontos – derül ki a jelentésből –, mert az érintett falvak túlnyomó része a mezőgazdaságból él: a cél az, hogy a falvakban az egyszerű szükségletre termelésről egy nyitottabb cserekereskedelemre térjenek át.
