Miért van ennyi alulméretezett parcella?
Régiónkra jellemző a kis földbirtokterület, ami gyakran a 90-es évek gazdasági átalakulásához köthető. Ez Albániában úgy zajlott, hogy minden család 1,5 hektár földet kapott, négy-öt részre osztva a település különböző pontjain. A Nyugat-Balkánon, Moldovában, Grúziában és Örményországban az átlagos birtokméret 0,3 hektár.
Más országokban ez a töredezettség még korábbra nyúlik vissza, akár a második világháborúig. Emellett természetes folyamat, hogy a családfő halálával, az eleve kis méretű földbirtokok még tovább zsugorodtak az örökösök között.
Mennyiben jelent ez problémát?
Versenyképessé válni egy globalizált világgazdaságban ilyen kis földterületekkel, messze egymástól, egyszerűen képtelenség. Méretgazdaságossági okok miatt, de az ingázás generálta idő- és üzemanyag veszteség miatt sem.
Nem jelentkezik ez gondként, ha a gazda bérbe adja a területeit. Akkor már igen, ha maga műveli meg. Albániában a birtokok 90 %-án a tulajdonos gazdálkodik.
A gazdák hogyan állnak a birtokrendezéshez?
Néha, érthető okokból, ódzkodnak tőle. Alacsony a bizalmuk a kormányzatban, a birtokjogok sem teljesen rendezettek, vagy a gazdálkodó nem érti elsőre, mi fog történni. Minden azon áll, hogyan vezetjük elő. Nem szabad sajnálni az időt, hogy meghallgassuk őket, az aggodalmaikat, majd ösztönzőket és előnyöket kínáljunk az egész közösség számára.
Előnyöket?
Egy birtokrendezési folyamat végén egy család sem kerülhet rosszabb helyzetbe, ezzel inkább jobban járnak sokan. Ez az alapelvünk. Számtalan előnyhöz jutnak. Elsődlegesen, hogy minden háztartásnak egy, vagy néhány nagyobb parcellája lesz, a sok apró helyett. A termelékenységük nő ezáltal. A tulajdonjogok is tisztázásra kerülnek, ami megnyugtató lehet sok gazdálkodó számára. A közösség igényeitől függően új utak, csatorna- és öntözőhálózat létesülhet. Minden amit teszünk, összhangban van a nemzetközi irányelvekkel.
Mik az első lépések a birtokrendezésben?
Ha rendesen csinálják, ez egy hosszú folyamat. Faluról- falura járunk, hogy a földtulajdonosokkal beszéljünk. Sok esetben, már külföldön élnek, de mindent megteszünk, hogy kapcsolatba kerüljünk velük, például rokonokon keresztül, vagy akár a közösségi média segítségével.
Nyitunk egy projektirodát minden faluban, ahova meghatározott időpontokban fordulhatnak problémáikkal a gazdák. Bizonyos esetekben az otthonukban is felkeressük őket. Interjút készítünk velük az igényeikről, megmutatva egy mondjuk 800 parcellát jelölő térképet. Előfordul, hogy valakik ragaszkodnak egy-egy területhez, mert gyümölcsöst létesítettek ott. Mások az otthonuk közelében szeretnének területeket. Minden ilyen igényt igyekszünk figyelembe venni.
Mi történik ez után?
Felbecsüljük a földterületek értékét, hogy a végső javaslat mindenki számára elfogadható legyen, majd a jogi keretek (földtulajdonlás, regisztráció, átírás) következnek. Felül kell vizsgálni ennek rendszerét, gyakran korrigálni is, hogy a családok földtulajdonlási joga biztosítva legyen, és szabadon rendelkezzenek azzal. Grúziában, hogy egy konkrét példát említsek, a mezőgazdasági területek csupán 20 %-a szerepel a nyilvántartásban. Azerbajdzsánban sok tulajdonosváltás sosem került regisztrálásra. Ezeket értelemszerűen tisztázni kell.
Hogyan húzzák meg az új határokat?
Geodéták, földmérők készítenek egy frissített térképet az új telekfelosztásról. A projekt szakértőinek egyszerre kell érteni a gazdálkodáshoz, földhasználathoz, földnyilvántartáshoz, és a vidéki infrastruktúra-tervezéshez.
Mi a helyzet a helyi közösségekkel?
Egy birtokrendezési projekt, amilyen épp most kezdődik Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, egy remek lehetőség a vidéki közösségek számára. Hogy megértsük az igényeiket, műhelymunkákat, fókuszcsoportos beszélgetéseket szervezünk – meghallgatjuk őket. Tipikus problémaként a rosszul működő értéklánc vagy a piacra jutás nehézségei szokták említeni. Ezekre a projekt keretében megoldást tudunk kínálni. Mindezek eredményeként gyakran egy közösségi fejlesztési terv születik.
Hallhatnánk egy megvalósult példát is?
Egri egy falu Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, ahol egy FAO birtokrendezési projektnek köszönhetően az eredeti 800 kicsi parcellából sikerült 200-at kialakítani, nem is beszélve az út- és öntözési hálózathoz való jobb hozzáférésről. Egri sikeres példája más településekre ösztönzőleg hathat a mostani nagyszabású, az Európai Unió által finanszírozott, földbirtok-rendezési programunk során.
