Megújulók: évtizedes lemaradásban vagyunk

2018. június 18. hétfő - 13:30 / Zubor Zalán
  •    

Sok helyen már gazdaságosabb napelemeket használni, mint fosszilis tüzelőanyagot, az elemek ráadásul egyre olcsóbbak. Magyarországnál pár éve még Finnország is több napenergiát termelt, a kormány tervei szerint viszont tíz év múlva már ötven százalékban csak zöld energiát használnánk. A napelemek terjedését azonban még gátolják a magas adók.

Alig tíz évvel ezelőtt, ha egy cég megújuló energiába, például napelemekbe fektetett, azt valószínűleg a következő két indok egyikéből tette: vagy valamilyen céges felelősségvállalási program keretében próbált ezzel jó pontokat szerezni a környezetvédelemre érzékeny vásárlóknál, vállalva a plusz energiaköltségeket, vagy a kibocsátás csökkentésére törekvő állam ajánlott adókedvezményt a zöld fordulatért. Az, hogy önmagában megéri-e megújuló energiára váltani, ritkán merült fel.

Nem zöldebb a földgáz a szénnél?
A földgázkitermelésnél jelentkező metánszivárgás miatt ennek az energiahordozónak a kibocsátása nem igazán kisebb a szén-alapú energiatermelésnél. Az akkuk új generációja segíthet a megújulók terjedésében: az Elon Musk és riválisai által piacra dobott akkumulátorok már a háztartásoknak is lehetővé teszik, hogy tárolják a megtermelt energiát, nagy akkutelepekként pedig földgázerőműveket tudnak kiváltani.

Ehhez képest az elmúlt években forradalmi változások zajlottak a zöld energia, különösen a napenergia területén. A korábban a napenergia elterjedését hátráltató számos technológiai problémát – az alacsony hatásfokot, az elemek magas árát és az energiatárolás nehézségeit – egymás után oldják meg az újabb fejlesztések.

Tízévente feleződik az ára

A közelmúltban elterjedt az akkumulátorok új generációja, köztük a Tesla által gyártott, lakossági célra készült nagyméretű lítium-ion-akku, a Powerwall vagy a ZincNyx Energy Solutions nagyüzemekben használható cink alapú elemei. Eközben a napelemek ára és hatékonysága is egyre kedvezőbb: 2014-ben egy német–francia közös fejlesztés eredményeképp megszületett az eddigi leghatékonyabb napelem, ami a nap fényenergiájának negyvenhat százalékát képes elektromos energiává alakítani Összehasonlításképpen: az atomerőművek gőzturbinái átlagosan negyven százalék körül mozognak. Richard Swanson, a napelemgyártás egyik úttörője 2006-ban rámutatott, hogy a napenergia költségei tízévente feleződtek, az elmúlt pár évben évente öt–tizenkét százalékkal csökkentek. Az igazi fordulatot napjainkban tapasztalhatjuk: az egyik amerikai befektetési bank kalkulációja szerint 2016-ban, az Egyesült Államok területén közműméretű naperőművekkel termelt villamos energia költsége (USD/kWh) már alacsonyabb volt, mint a fosszilis és az atomerőművekben termelt energia.

Blue photovoltaic solar panels, closeup shot

Kép: Fotolia

Koteczki Zsuzsa, a győri székhelyű, megújuló energiaforrásokkal foglalkozó Cothec Kft. vezetője megerősítette, a 21. század során várhatóan bővülő pályát ír le a megújuló energia használata.

– A világban számtalan helyen intenzíven kutatják a megújuló energiák hatékony használatát. A decentralizált energiatermelés és -felhasználás számos olyan előnnyel rendelkezik, amely segíti a megújuló energiák felhasználásának terjedését és így a profit termelését is – mondta. Szerinte napelemek beszerzése garantáltan megtérülő befektetés: egyszeri ráfordítást igényel, karbantartási költsége minimális, és akár huszonöt–harminc évig is hibátlanul működik. A szakember szerint a vállalkozó, aki ma Magyarországon a megújuló energiába való befektetéssel keresne pénzt, a megújulóipar valamennyi ágazatában gondolkodhat, de mindenkor egyedi vizsgálatot igényel, hogy éppen melyik projekt eredményez tisztes hasznot.

„Csókos” kapitalizmus
Magyarországon a fenntarthatóság, ezen belül a megújuló energia még mindig keresi a helyét. Jellemző példái az útkeresésnek az átgondolatlan, rossz helyre és rosszul telepített biomassza alapú erőművek. A kudarcok tanulságairól is beszélt lapunknak Dinya László, az Eszterházy Károly Egyetem és a Szegedi Egyetem tanára.

– Általánosságban a tíz év alatti megtérülési idők elfogadhatóak, de a befektető érdekeinek szem előtt tartása során az egyedi projektvizsgálat elkerülése kockázatos lehet – mondta.

Mindenesetre a technológia iránt egyre inkább érdeklődik a magyar vállalati szektor.

– Magyarországon egyre nagyobb a kereslet mind az energiahatékonyság, mind a megújuló energiák iránt – mutat rá Ősz András, az LG Energia Kft. ügyvezetője. Az energiahatékonysággal, tanácsadással, zöld energetikai technológiák létesítésével foglalkozó cég ügyfelei jellemzően nagyvállalati körből kerülnek ki, de egyre több megkeresést kapnak a kkv-szektorból, illetve magánszemélyektől is.

Merész tervek, magas adók

Nem meglepő, hogy az Európai Unió – részben az energiahatékonyság javítása, részben a párizsi klímaegyezmény betartása érdekében – idén a korábbiaknál is erősebben támogatja a napenergia terjedését. Ennek egyik elemét a jogszabályi változások, az EU 4. energiacsomagja jelenti. A másik elem a családokat és vállalatokat is érintő támogatási program. Az elmúlt hónapokban két, napelemekkel kapcsolatos programban is lehetett uniós támogatásokra pályázni Magyarországon: év végén az egyik, ötmilliárdos keretösszegű pályázaton nulla százalékos hitelt vehettek fel lakástulajdonosok napelemek felszerelésére, januártól pedig 52,5 milliárd forintos pályázat nyílt meg mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása érdekében.

Bár 2010 óta több mint húszszorosára nőtt a magyarországi, napelemek segítségével termelt energia kapacitása, hazánk uniós viszonylatban igencsak lemaradt, ami a megújuló energia elterjedtségét illeti. Jellemző, hogy 2013-ban a nem éppen a napsütésről híres Finnországban is több napenergiát használtak fel, mint Magyarországon. Ebben a tekintetben merész vállalás Lázár János januári kijelentése, miszerint a következő tíz évben az lesz a cél, hogy ötven százalékban atomenergia, ötven százalékban pedig hazai termelésű, megújuló energia elégítse ki a hazai áramigényeket.

– A szélenergia kihasználását törvényi szinten ellehetetlenítették, de a napenergia felhasználása egyre inkább támogatott mind jogszabályi, mind támogatási szinten – mondta Ősz András, aki szerint ugyanakkor lehetne hatékonyabb is a megújulókat támogató rendszer. – A vállalatok számára 2017. január 1-től hatályba lépett energiahatékonysági TAO-kedvezmény lehetne a leguniverzálisabb támogatási eszköz, de ez sajnos csak jelentős korlátozásokkal engedi a megújuló energia alkalmazását elszámolni.

Hetesi Zsolt: lehetünk karbonsemlegesek!
A fizikus és fenntarthatósági kutató, Hetesi Zsolt saját farmján gyakorolja a karbonsemlegességet. Vallja, hogy az általa is használt mezőgazdasági módszerrel meg tudnánk kötni a civilizációnk által a légkörbe juttatott üvegházgázokat.

Érezhetően jobb

A trend azonban az adminisztrációs terhek csökkentése: pozitív a légkör, és a jogszabályok is a könnyítések irányába mutatnak. A lakossági termelők szempontjából jó hír, hogy januárban módosították a korábban sokat vitatott környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt. Ez gyakorlatilag különadót vetett ki a napelemekre, a modulok adója 2015 és 2018 között az uniós átlag hatszorosa volt. A termékdíj idén kilogrammonként 114 forintról 57 forintra csökkent, ami még mindig jóval az európai átlag felett van. Az eddig bejelentett tervek inkább a nagyobb napelemparkokat támogatják a decentralizált, háztetőkre elhelyezett napelemek helyett: a tavaly és idén meghirdetett nagyobb pályázatokra vállalatok, elsősorban mezőgazdasági cégek pályázhatnak, nagyobb teljesítményű napfarmok létrehozására.

Ezt a politikát bírálta februárban a Greenpeace. Szerintük az „európai tapasztalatok azt mutatják, hatalmas gazdasági és társadalmi változást hozhat egy olyan decentralizált rendszer kiépítése, amikor magánszemélyek, esetleg társasházak, kisvállalkozások telepítenek kisméretű (legfeljebb néhány 10 kW-os) napelemes rendszereket”. Pedig igény van Magyarországon is a lakossági napelemekre: egy idei felmérés szerint a saját tulajdonú családi házban vagy ikerházban élők 84 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy napelemet szereltessen a házára, sokan azonban sokallják a technológia árát.

Támogatás nélkül is megéri?

– A megújuló energia termelésének, felhasználásának útjában sajnos még mostanában is számos akadály tornyosul. Némi fényt jelent az alagútban a napenergia-termelésbe történő befektetések könnyítése, de ezen a területen is nehézségekkel kell szembenéznie annak, aki komolyan gondolja a beruházást – fogalmazott Koteczki Zsuzsa. Hozzátette, hogy a kormány energiapolitikájában az elsődleges prioritás az energiaimporttól való függőség minimalizálása. A földtulajdonosokat támogatásokkal ösztönöznék napelemek telepítésére, de, mint mondta, hogy pontosan milyen formában fog ez megtörténni, egyelőre még kérdéses, jelenleg dolgozzák ki a részleteket, és az Európai Bizottsággal is egyeztetni kell. Az unió egyébként támogatja ezt a projektet.

A Cotech vezetője ugyanakkor azt javasolja az energetikai befektetésen gondolkodóknak, hogy ügyeljenek arra, hogy a megtérülési számítások során az esetlegesen elérhető támogatások nélkül is rentábilis legyen a beruházás. Ugyancsak fontos a nemzetközi energiapiaci tendenciák figyelése, amelyek támpontot nyújthatnak a projektek megalapozásához.

Ősz András szerint hosszú távon nagyon nagy kérdés lehet, hogy a villamosenergia-hálózat mennyi új megújulóenergia-kapacitást tud befogadni.

– Amennyiben a rendszer egyensúlya eléri a határát, akkor mindenképpen jogi vagy adminisztratív korlátozásokkal lehet számolni, kivéve ha addigra megoldódik a villamos energia tárolhatóságának problémája – mondta.

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.