Változó vitarendezési stratégiák

Jelenleg még kérdéses, hogy az új illetékszabályok befolyásolják-e a pereskedési kedvet nagyobb összegű jogviták esetén. Ehhez azt is érdemes figyelembe venni, hogy a legújabb gyakorlat szerint a bíróságok sokkal nagyobb valószínűséggel ítélik meg a tényleges ügyvédi költségeket a pernyertes félnek. Ez jelentős változás a korábbi gyakorlathoz képest, amikor a bíróságok jellemzően jelentősen mérsékelték az ügyvédi munkadíjként érvényesített perköltséget, így előfordult, hogy a peres fél hiába nyerte meg a pert, kénytelen volt veszteségeket elkönyvelni.

„Az azonban várható, hogy felerősödik az igény az olyan alternatív vitarendezési eljárások iránt, mint amilyen a választottbíráskodás, a mediáció, vagy az egyszerű egyezség. Az is valószínű, hogy az olyan nagyértékű ügyekben, ahol elkerülhetetlen a bírósági vitarendezés, hangsúlyosabbá válik az alapos és tudatos előkészítés, a perindítás nyomásgyakorlási célú alkalmazása pedig visszaszorulhat. Kérdés az is, hogy a pereskedés drágulása, egyszersmind az ügyvédi költségek biztosabb megtérülése elindít-e olyan, másutt már virágzó piaci folyamatokat, ahol külső szereplők szállnak be a bíróság előtti igényérvényesítés finanszírozásába, jutalék vagy sikerdíj ellenében” – vélik a Jalsovszky szakértői.

Az új illetékszámítást is magában foglaló törvényt az Országgyűlés már elfogadta, a módosítás a kihirdetés után két hónappal, azaz várhatóan 2025 januárjának és februárjának fordulóján lép majd hatályba.