Kedvezményesen peresíthetők lesznek azonban a 250 millió forintnál nem nagyobb, lakásokat érintő perek – itt a sávos rendszer szerinti illetéknek maximum a fele fizetendő.

A változások a jogorvoslati illetékeket nem érintik. Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés benyújtásakor tehát továbbra is maximum 2,5 millió forintot, felülvizsgálat esetén pedig legfeljebb 3,5 millió forintot kell majd fizetni.

Alternatív vitarendezés

Szintén változatlan marad a választottbírósági eljárás megindításakor a választottbírósági díj részeként fizetendő illeték (az eljárási érték 1 százaléka, de legfeljebb 250.000 forint). Bár a választottbírósági eljárásnak számos más költségvonzata is van (például adminisztrációs díj, választottbírói tiszteletdíj), az új illetékszabályok mellett csökken a különbség a kétféle bírósági fórum előtti eljárás „ára” között.

„Például egy 200 millió forintról szóló jogvitának rendes bíróság előtt 6.039.500 forint illetékvonzata lesz az új szabály hatálybalépését követően. Ha ugyanezt a jogvitát a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság tanácsa bírálja el, akkor 10.757.075 forintot kell befizetni” – mondja Fodor Dániel ügyvéd.

Ráadásul a rendes bíróságok előtt a perindításkor fizetendő illetékhez még hozzáadódhat az esetleges jogorvoslati eljárások esetén fizetendő illeték is, míg választottbíráskodás esetén ilyen költség nem, vagy csak kivételesen merül fel. Emiatt megnőhet azon eljárások köre, ahol összességében olcsóbb a választottbíróság, mint a rendes bíróság.