„A reprezentatív, 600 fő megkérdezésével történt lakossági kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy jelenleg milyen tényezőket vesznek figyelembe az emberek az elfogyasztott élelmiszereknél, valamint, hogy hogyan változtak étkezési szokásaik az elmúlt 5 évben.
A K&H kutatásából kiderül, hogy bevallásuk szerint élelmiszer vásárlásakor elsősorban aminőségre és az ár-érték arányra figyelnek oda a megkérdezett fogyasztók.
Emellett az étel származási helye, szavatossági ideje és a hazai alapanyagfelhasználás is fontos számukra, miközben az adott élelmiszer jól csengő márkaneve és szép csomagolása sokkal kevésbé meghatározó, állítják.
Érdekes, hogy a manapság oly divatos bio, vega, paleo és allergénmentes étkezési trend ellenére ez a legutolsó szempont.
Holott a magyar betegstatisztikászerint a serdülők és fiatal felnőttek (15-29 év) 6,62%-a, valamint a felnőttek (30-49 év) 14,66%-a szenved laktóz intoleranciában, és minden 50. embert érinti a gluténérzékenység.
Több zöldség-gyümölcs, kevesebb gyorsétel
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint naponta minimum 400 gramm zöldség és gyümölcs fogyasztása ajánlott. Ehhez képest a szervezet 2013-as kutatása szerint Magyarországon mindössze napi 260 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk fejenként, amellyel az Európai Unióban az utolsók között vagyunk.
Habár a WHO felmérése nem fest túl jó képet a hazai zöldség-gyümölcsfogyasztásról, a K&H kutatása szerint kedvező tendencia indult el a hazai lakosságnál, hiszen az egyre tudatosabb és egészségesebb étkezés irányába mozdultak el a fogyasztói szokások, a fogyasztói gondolkodás.
A megkérdezettek válaszai alapján ugyanis az látható, hogy az 5 évvel korábbi értékhez képest több zöldség és gyümölcs
kerülhetett az asztalra, miközben jelentősen mérséklődött a készételek vásárlása és a gyorséttermek látogatása” – mondta el a szakember.
A tejtermékek és húsok az elmúlt öt évben is fontos részét képezték a fogyasztásnak, a jövőben azonban még nagyobb szerepük lehet a mindennapi étkezések során: szakértőkszerint a következő évtizedekben jelentős étrendváltozás következhet be a magas hozzáadott értékű élelmiszerek javára. Ez azt jelenti, hogy erőteljes növekedés várható a hús és a tejtermékek fogyasztásában.
