A párizsi bíróság január 28-án visszaélés, hamisítás, valamint jogtalan számítógépes ténykedés vádjával indított eljárást a 31 éves Jérome Kerviel ellen, de első kihallgatását követően - rendőri felügyelet mellett - elengedte. A döntés ellen az ügység azonnal fellebbezett, a kérelmet pedig a fellebbviteli bíróság pénteken elfogadta és elrendelte az alkusz előzetes őrizetbe vételét.

Az ügyészég esetleges tettestársakkal való együttműködés, valamint a tanúkra gyakorolt nyomás kockázatára hívta fel a figyelmet. Annak ellenére, hogy Kerviel eddig minden idézésen megjelent, az ügyészség szerint fennáll a bróker külföldre szökésének a kockázata, ezenkívül pedig "a csalás teljes mechanizmusának" megértéséhez és "a nyomozási módszerek védelmének" érdekében az ügyészség szerint jobb, ha Kerviel őrizetben védekezik.

Az alkusz ügyvédje, Elisabeth Meyer értetlenségének adott hangot a döntést illetően, míg a bankot képviselő Jean Veil úgy vélte, hogy a fellebbviteli bíróság a bróker vallomásai és az igazság közti távolság miatt hagyta jóvá az ügyészség őrizetbe vételi kérelmét. Az ügyvéd szerint ugyanis nem igaz az, hogy Kerviel felettesei tudtak arról, hogy az alkusz fedezet nélkül kötött határidős megállapodásokat összesen 50 milliárd euró értékben, ahogy ő azt korábban állította.

A Société Générale egyik leányvállalatának, a Fimatnak egyik brókerét - aki feltehetően tudott Kerviel nem engedélyezett, fiktív tranzakcióiról - csütörtökön előállította a rendőrség és kihallgatása még pénteken is folyt.

Korábban a londoni Cityben egyre erőteljesebbé vált az a meggyőződés, hogy a tőkepiaci árfolyamzuhanásokat - amelyek csak a londoni értéktőzsde piaci kapitalizációjából csak hétfőn 77 milliárd fontot (27 ezer milliárd forintot, a magyar GDP-értéknél nagyobb összeget) faragott le - jelentős részben a Société Générale, közkeletű nevén SocGen befektetési csoport egyik brókerének véletlenül észrevett példátlan csalása okozta. Mindezt azonban francia politikusok és elemzők elképzelhetetlennek tartották.