A felügyelet honlapján olvasható dokumentum szerint a gyors hitelnövekedés, valamint a devizaalapú - és különösen a jen alapú - hitelezés rendkívüli dinamikája miatt mind a hitelnyújtók, mind az adósok részéről fokozott óvatosság kívánatos. A verseny folytán megvan a veszélye annak, hogy a hitelintézetek a növekedési kényszer hatására túlzott hitelkockázati kitettségeket építenek föl, növelve ezzel a rendszerszintű kockázatokat, valamint veszélyeztetve a pénzügyi stabilitást. (Korábban a svájci frank alapú hitelekkel kapcsolatban aggódtak az elemzők.)
Tízből kilenc
Az új folyósítású lakáshitelek több mint felénél a hitelösszeg már meghaladja a fedezet értékének 70 százalékát, és a lakosság új hitelfelvételének 90 százaléka deviza alapú. A jenhitelek részaránya alacsony szintről, de gyorsuló ütemben emelkedik. Két hónap alatt - 2007 végére - a pénzügyi rendszer teljes háztartási hitelállományának 0,8 százalékára nőtt a jenhitelek részaránya, a decemberi új háztartási hitel folyósításban pedig már meghaladta a 10 százalékot. Európában a jen alapú hitelezés marginális, egyetlen országban sem haladja meg a háztartási hiteleken belül az 1 százalékot.
A jen alapú hitelezés kockázatai a pénzügyi stabilitás szempontjából eltérnek az euró vagy a svájci frank alapú hitelezésétől - hívja fel a figyelmet az ajánlás. A japán jen napi árfolyamának hét éves idősoron számolt szórása (16,4 százalék) jelentősen meghaladja az euró (3,5 százalék) vagy a svájci frank (3,9 százalék) szórását. Ez főként azzal magyarázható, hogy a japán, valamint a hazai, illetve az európai gazdaságok fundamentumai között nincs szoros kapcsolat, így a japán és a magyar gazdaság ciklikus együttmozgása alacsony. A jen emellett a hozamkülönbözetre alapozott ("carry trade") ügyletek egyik fontos finanszírozó devizája, míg a forint céldevizája, így a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának tőkepiaci mozgások következtében beálló változására a forint/jen árfolyam különösen érzékeny. A jen alapú hitelezés fokozott kockázatú azért is, mert a lehetséges adósok esetében úgynevezett természetes fedezet, vagyis az árfolyamkockázatot ellensúlyozó jeneszköz vagy -jövedelem jellemzően nem áll rendelkezésre.
Törlesztőterhek
A kockázatok helyes felméréséhez és megfelelő kezeléséhez elengedhetetlenül szükséges az ügyfelek prudens minősítése, a megfelelő kockázatkezelési rendszerek használata - hangsúlyozza az ajánlás. Az ügyfelek minősítése során szem előtt kell tartani, hogy elsődlegesen a jövedelemnek kell biztosítania az adósság visszafizetését, ezért kizárólag olyan jövedelem vehető figyelembe a hitelbírálat során, amelyet az ügyfél megfelelő dokumentumokkal (jövedelem-kimutatás, adóhatósági igazolás stb.) alá tud támasztani - áll az ajánlásban.
A hitelbírálat során figyelembe kell venni a törlesztőrészlet esetleges változásainak következményeit, hogy az ügyfélnek a törlesztési teher növekedése esetén is legyen kellő jövedelemfedezete, a csökkenése okán felszabaduló jövedelemfedezet pedig ne adhasson okot újabb hitel nyújtására. (Egyébként is egyre többen küzdenek a pontos törlesztéssel.)
Az ajánlás szerint alapelv, hogy jelzáloghitelek esetén a fedezet csak a másodlagos kockázatcsökkentő tényező. A dokumentum szerint a hitelező intézménynek érdeke elkerülni az ingatlan értékesítését, mivel a folyamat időigénye és költsége mindenképp növeli a veszteség mértékét, másrészt a nagytömegű ingatlanértékesítés negatív hatással lehet az ingatlanárakra. Ezért kellően alacsony szinten kell korlátozni a hitelfedezeti arányt (LTV). A futamidő alatt esetlegesen emelkedő ingatlanárak következtében csökkenő LTV szint az ajánlás szerint nem adhat okot újabb hitel nyújtására.
