És végül van még egy fontos tényező, aminek be kellene épülnie a szempontrendszerbe: ez pedig az, hogy az önkormányzatok érdemi bevonása elengedhetetlen. Új lakásoknál, a területfejlesztésnél és a bérlakáshelyzet javításánál is. Ha van jól átgondolt lakásfejlesztési program, akkor az szerencsés esetben munkát teremt helyi lakosok és vállalkozások számára. Utóbbiak megerősítése pótlólagos beruházási keresletet fog eredményezni a környéken, ami az egész ottani gazdaság számára fejlődést hozhat.

Ugyanezen a néven indult Romániában is csaknem három héttel ezelőtt egy lakásprogram. Ám az ottani Új Otthon Program tartalma kicsit más, mint a Matolcsy György által javasoltnak. Egyrészt az nem új, hanem az addig Első Otthon program átkeresztelt változata, amely az állami garanciás hitellel vásárolható új lakásokra vonatkozik. A program keretében vásárolható új lakások felső értékét 140 ezer euróra (mintegy 50 millió forintnyi összegre) növelték, ami az önrésszel kapcsolatos szabályozások miatt ténylegesen 119 ezer euró lehet. Az Első Otthon program kormányzati stratégiájában az szerepel, hogy fokozatosan csökkentsék a jelzálogkölcsön-folyamatba való, garanciavállalással történő állami beavatkozást, olyan körülmények között, hogy a jelzálogkölcsön-piac fejlődésének köszönhetően a lakosság egyre nagyobb hányada férjen hozzá a standard banki termékekhez. Az új lakások esetében az állami garancia a hitel értékének legfeljebb 60 százalékáig terjedhet, a lakásár maximumának pedig 85 százalékát teheti ki (mint a 119 ezer euró a 140 ezer eurónak). Régi lakások vásárlása esetén 70 ezer euró – ez 66,5 ezer euró értékű bankhitelt jelent – a felső határ, ebben a kategóriában a hitel értékének ötven százalékáig terjedhet ki az állami garancia, a lakás árának pedig a 95 százalékáig. A hitelt olyan magánszemélyek vehetik igénybe, akik nem rendelkeznek ötven négyzetméternél nagyobb, kizárólagos tulajdonú lakással. Az eredetileg 1,9 milliárd lejes hitelkerettel meghirdetett programban 14 bank – köztük az OTP Bank romániai érdekeltsége – vesz részt, az összeget a 2019-es program során kifejtett hitelezési tevékenység szerint osztják el a pénzintézetek között. A program idei keretösszegét végül 1,6 milliárd lejben (335 millió euró) határozták meg, a lebonyolító pedig változatlanul a Kis- és Középvállalkozások Hitelbiztosításának Országos Alapja.

A jelenleg igényelhető lakáshitel-konstrukciókkal szemben a jegybank által javasolt új konstrukció jelentős előnye természetesen az, hogy kamatmentes – véli a Bankmonitor.hu. A cég lakáshitel-kalkulátora szerint a legolcsóbb 10 éves kamatperiódusú lakáshitel évi 3,24 százalékos induló kamaton érhető el, de az igen kedvező, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mellé igényelhető támogatott kamatozású hitelnek is évi 3 százalék a teljes futamidő alatt a kamata.

A jegybanki ingyenhitel futamideje azonban 10 év, márpedig ennél jóval hosszabb futamidőre is fel lehet venni jelenleg egy lakáshitelt. Például a csok-hitel maximális futamideje 25 év, de egy piaci lakáshitel akár 30 évre is igényelhető. A hosszabb futamidő a törlesztőrészleteket is befolyásolja, egy 10 milliós kölcsönnél 35-40 ezer forinttal is kisebb lehet egy piaci lakáshitel törlesztője az MNB kamatmentes kölcsönének havi részleténél.

Az új konstrukcióhoz nem lenne szükség ingatlanfedezetre, a jegybanknak biztosítékul valamilyen törlesztési biztosítás szolgálna, ennek díja tovább növelheti az igénylők havi kiadásait. Ugyanakkor ez egyfajta védelem az adósok számára is, hiszen a biztosító bizonyos “káresemények” bekövetkeztekor kifizeti hel