Árválkodó álláspont
A hiteloldal erősítése a lakáspiaci kereslet további bővülését eredményezné (ez történt 2014-19 között és részben hozzájárult a lakások gyors drágulásához is), ám a keresleti oldalon bekövetkezett és még inkább várható változásokkal nem számol. A gazdaság visszaesése közepette bizonyosan nem javulhat a jövedelmi helyzet, ráadásul a potenciális lakásvásárlói és -építtetői kör is óvatosabbá vált, már csak a koronavírus miatt is. A jövedelmi viszonyok valószínűleg csak lassan javulhatnak, az új lakások árcsökkenését semmi nem indokolja (továbbra is magasak az anyag- és kivitelezői költségek, részben pont a zöld előírások miatt), így a keresleti oldal egy részén megint elhalasztott vásárlások lesznek.A Matolcsy-féle hitellel ismét a tulajdonszerzést támogatnák, szemben a szintén sokszor kinyilvánított szándékkal, miszerint támogatni kellene a lakásbérlést, például kedvezményes vállalati adózással, ha a munkaadó lakhatási támogatást, vagy hitelt ad a munkavállalónak. A bérlakáspiacon külön állami program (gyakorlatilag egy szociális bérlakásprogram) kellene, ami ösztönzi a piaci alapú bérházak építését, így egy új befektetési termék is létre jöhetne – emelték ki az intézményi ingatlanbefektetési piacot jól ismerő szakértők az elmúlt hetekben, hónapokban több fórumon is.
Árválkodik a jegybankelnök álláspontja a tekintetben is, hogy még csak meg sem említi a felújítást, mint nagyon fontos kategóriát. A lakásállomány nemzetközi összehasonlításban is siralmasan alacsony százalékban újul meg Magyarországon. Részben azért, mert kevés új lakás épül (ezen a helyzeten tehát javítana a most meghirdetett program) és azért is, mert úgymond nem állt rá az ország a felújításokra.
Korábbi tanulmányok szerint a 2017 végén meglévő lakásállomány 0,4 százalékának megfelelő számú új lakás épült 2018-ban, ez régiós összehasonlításban alacsony arány, kevesebb mint kétharmada a román és a cseh, mintegy 40 százaléka a szlovák, valamint harmada a lengyel és az osztrák mutatónak. Budapest leszakadása a régiós fővárosok között még szembetűnőbb: 0,42 százalékos rátájával szemben Bukarestben 0,66, Prágában 0,9, Bécsben 1,54, Varsóban pedig 2,46 százalékos volt a lakásállomány megújulásának aránya.Léteznek ugyanakkor piaci alapú felújítási hitelek és 10 éve már egész háztömbök is felvehetnek ilyeneket, nem csupán az egyes lakók saját ingatlanjaikra. Ám a társasházak zöme még csak gondolni sem mer ilyen akciókra.
Pedig így a felújítás generálisan, évtizedekre meghatározhatná kerületrészek vagy városrészek jövőjét, demográfiai összetételét, az ottani üzleti ingatlanok működését, egyáltalán az élhetőbb környezetet. Érdemes megint csak idézni az építőipari szakszövetségek és az ingatlanberuházók egy részének véleményét, miszerint kifejezetten a válságok idején lehetne egyfajta kiút, ha az érintett piaci szereplők támogatásokon keresztül (adókedvezmény, hitelek) érdekeltté válnának a tömeges lakásfelújításban.
