Sokat segít az elektromos járművek elterjedésének, hogy a technológia költségszintje folyamatosan esik. A lítiumionos akkumulátorok 2010-ben még 1000 dollár/KWh-ba kerültek, ami 2015-re már 350 dollár/KWh-ra esett, s a következő évtizedben várhatóan 100 dollárra csökken, állítja a McKinsey & Co és a Bloomberg New Energy Finance közös jelentése. A két cég kivetítése szerint a gazdag nagyvárosokban, mint amilyen London vagy Szingapúr, 2030-ra a járműpark 60 %-át elektromos autók alkothatják az elektromos autók. Ez a helyzet ott állhat elő, ahol magas az egy főre jutó jövedelem és sűrűn lakott a város, vagyis zsúfoltak az utak. Az elemzés szerint közel 50 városnál van nagy esélye, hogy az elektromos járművek ilyen mértékben nyerjenek teret. (Magyarországon jelentős kedvezmények járnak az elektromos autókra!)
Szakértők arra is rámutattak, hogy az ilyen városokban nem feltétlenül az autók birtoklása lesz a favorizált modell. Ahogy a Tesla, az Uber és más cégek egyre inkább az önvezető autók megosztását propagálják, mint jövőbeli modellt, a metropoliszokban sokaknak már nem éri majd meg autót venni. Az autógyáraknak tehát át kell állniuk a tulajdonviszony-centrikus (értsd: autóeladási/vásárlási) modellről a szolgáltatás-központú jövőképre. (Van ahol az országok is támogatják az ilyen gazdasági modellek elterjedését!)
Az olajipari vállalatoknak, mint a benzinkutak üzemeltetőinek szintén át kell gondolniuk jövőstratégiájukat, miként tudnak elektromos töltőket felszerelni az üzemanyagtöltő állomásaiknál, de még inkább: autókölcsönzőket nyitni e helyeken. A BP főközgazdásza, Spencer Dale a Bloomberg New Energy Finance londoni konferenciáján elismerte: "Az elektromos járművek bármikor egy csapásra elterjedhetnek, mert a társadalmi preferenciák változását nem modellezhetjük," azok nem megjósolhatók.
