Az Európai Bizottság megbízott szakértői november 12-én hozták nyilvánosságra az európai természetvédelmi szabályozás közel egy éve tartó felülvizsgálatának előzetes eredményeit. Az Európai Unió történetében rekordrészvétellel zajló konzultáció során a több mint félmillió európai polgár, szakmai szervezet és üzleti szereplő egybehangzóan nyilvánította ki, hogy az élőhely- és madárvédelmi irányelvek fontosak, megfelelően szolgálják a természeti értékek megőrzését, ezért nem szükséges azokat megváltoztatni. A természetvédelem továbbá mérhető társadalmi és gazdasági előnyökkel jár, ezért nem gyengíteni, hanem megerősíteni szükséges.
A szabályozás végrehajtása és ennek számonkérése azonban az elemzés szerint is hiányosságokat mutat. A legjelentősebb problémák a finanszírozás, a természetvédelmi célokkal ellentétes gazdasági és politikai ösztönzők és a jogalkalmazás területén jelentkeznek. Ezeken a területeken szükséges leginkább az uniós fellépés és a tagországok együttműködése, ellenkező esetben az EU nem tudja teljesíteni a biodiverzitás csökkenésének megállítására tett vállalását, ami beláthatatlan következményekkel járhat.
„Számtalan példa igazolta már, hogy hosszú távon Európa gazdasági megerősítését a természeti értékek, fajok és élőhelyek megőrzésével együtt, és nem azok kárára kell megvalósítani. Ezt mutatja az állampolgárok egybehangzó véleménye, és ezt igazolja a felülvizsgálat előzetes eredménye is. Nagyon fontos, hogy a döntéshozatal során itthon is és az Európai Unió szintjén is ezt az álláspontot képviseljék a magyar szakpolitikusok” – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
Elvileg egyetértünk
A felülvizsgálatra beküldött szakmai és állampolgári vélemények egybehangzóan azt mutatják, hogy Magyarország mind kormányzati, mind civil szinten egyaránt letette voksát az európai természetvédelem – a Natura 2000 és a vonatkozó irányelvek – jövője mellett. Éppen ezért visszatetsző, hogy a végrehajtás területén mégsem ezek a prioritások látszanak érvényesülni. A héten indult el az állami tulajdonú földterületek – zömmel szántók és gyepek – értékesítése magánszemélyek részére, amelyek között számos európai védettségű, Natura 2000 besorolású terület is szerepel. Ezek magánkézbe adása a jelenlegi védettségi szint csökkenését eredményezheti, és olyan fokozottan védett fajok élőhelyeit sodorhatja veszélybe, mint a túzok vagy a hamvas rétihéja. Privatizálásra hirdettek meg például olyan kiskunsági gyepterületeket, ahol túzokfészkelés miatt különleges kaszálási rend alkalmazása szükséges, de ezt a magántulajdonosok nem fogják önként vállalni. Ennek veszélyeire a természetvédelmi szervezetek korábban már nyílt levélben is felhívták a földművelésügyi miniszter figyelmét.
Használjuk, de ne kihasználjuk
„A természeti sokféleség, a talaj, a víz, a levegő és az élőhelyek állapota, mennyisége és minősége világszerte folyamatosan romlik. Ha ennek megállítása a cél, a módszer egyszerű: használjuk a környezetünket és erőforrásait, de úgy, hogy az ne okozzon kárt a természetes rendszerek működőképességében, ne eméssze fel a természeti tőkét. Ahol a természet még gazdagabb formájában van jelen, ott fokozott elővigyázatosság szükséges: ezek a hazai védett és Natura 2000 területek. Nem lehet kérdéses, hogy ezek megóvása nemcsak közérdek, de az egyetlen fenntartható út Magyarország – és az egész Európai Unió – számára” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
