„Beindult a magyar gazdaság, folyamatosan nő a villamos energiaigény, ami mind nagyobb felelősséget ró a szolgáltatókra, így az idén 125 éves Elmű-Émász csoportra is” – mondta Maria-Theres Thiell, a vállalatcsoport elnöke. A 2012 és 2017 közötti időszakban a villamosenergia-fogyasztás éves átlagos növekedési üteme meghaladta az 1,5 százalékot, 0 tavalyi évben az új csatlakozási kérelmek száma 40, míg az új háztartási napelemes rendszerek száma 30 százalékkal nőtt.
„A nehézségek ellenére az elmúlt években is kitartottunk és elkötelezettek vagyunk a magyar piac mellett” – hangsúlyozta az igazgató, kiemelve, hogy 2018-ban a cégcsoport összesen 30 milliárd forintnyi forrást fordít magyarországi fejlesztésekre, 2020-ig ez az összeg évi 32 milliárd forintra emelkedik.
A megújuló energiaforrások egyre fontosabb szerepet játszanak az energiafogyasztás összetételében; a magyar napenergia-szektor beruházásainál jelentős fellendülés tapasztalható. A beérkező igények száma a lakossági napelemes rendszerek esetén meghaladta a 400 darabot naponta, összesen 2017-ben a csatlakozási igény elérte a 300 MVA teljesítményt, ilyen beépített kapacitás egy Vác méretű város fogyasztásának húszszorosát képes lenne kielégíteni,
A vállalati fejlesztések, az új lakó- és egyéb ingatlanok, a megújuló energiatermelők és az e-mobilitás töltőinfrastruktúra hálózati csatlakozása kihívás elé állítja az üzemeltetőket, az elvárásoknak csak a villamosenergia-hálózat fejlesztésével lehet megfelelni.
Az Elmű-Émász igazgatóságának elnöke hangsúlyozta, a cégcsoport elkötelezett az ellátás biztonságának garantálása, a szolgáltatások minőségének javítása, illetve a beruházások végrehajtása mellett, megemlítette ugyanakkor, hogy egyre nehezebbé válik a szükséges képzett munkaerő megszerzése, és így alvállalkozóik árai is egyre magasabbak.
Béres József, az Elmű Hálózati Kft. és az Émász Hálózati Kft. ügyvezető igazgatója szerint az új csatlakozási igényeket minél gyorsabban szeretnék kiszolgálni. A következő tíz évben 17 alállomás építésére van szükség, ebből mintegy 12-re Budapesten és környékén. Ebben az évben három új alállomás átadását tervezik, Szécsényben, Újhartyánban és Gyöngyöshalászon.
A gazdasági növekedés mellett a szolgáltatónak azonban a klímaváltozás is kihívást jelent. „A tavalyi évben a korábbi évekhez képest 8-ról 12 hétre nőtt azoknak a heteknek a száma, amikor a szélsőséges időjárás problémákat okozott az elektromos ellátásban. „Összességében tavaly 3 millió alkalommal érzékeltek a fogyasztók zavarokat az ellátásban” hangsúlyozta Béres József. Ugyanakkor az elmúlt években végzett fejlesztéseknek köszönhetően egymillió alkalommal három percen belül helyre is állították az ellátást. „Ez nem lett volna lehetséges a digitális rendszerek nélkül, ezért a jövőben tovább folytatjuk ezeknek a rendszereknek a kiépítését” – mondta az ügyvezető. Ugyanakkor szintén az időjárási extremitások kivédése és az ellátásbiztonság növelése érdekében a hagyományos vezetékrendszert a Mátra, a Bükk és a Pilis hegyvidéki területein 2020-ig 200 kilométer hosszúságban földalatti kábelekre cserélik. „Ebből 60 kilométernyi szakasz már engedélyeztetési szakaszban van. Az ideális nyilván az lenne, hogy mindenhol kiváltsuk az oszlopokra helyezett vezetékeket, de ez hosszú idő és óriási befektetés: a most készülő hatvan kilométeres szakasz ára önmagában 1,5 milliárd forint.”